Tudatos gazdálkodás és szabályozás kell a borágazatban

2016. augusztus 05. 08:26
A magyarországi borágazatnak tudatos gazdálkodásra és tudatos szabályozásra van szüksége, ez lehet a hosszú távú siker biztosítéka - közölte a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen.
 

Gál Péter a 24. Zalai Borcégér - Keszthelyi Borünnep megnyitóján beszélt arról, hogy kedden megkezdődött a magyar szőlő- és borágazat stratégiájának széles körű vitája. Megfogalmazása szerint nagy feladat előtt áll az ágazat, de reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programcsomagot összeállítani, amely mindenki érdekét szolgálja.

Kifejtette: a stratégiaalkotás részeként minden borvidéknek meg kell határoznia, hogy mi a saját borstílusa, mi az a tipikus termék, amelyet ők tudnak nyújtani, miben a legjobbak.

Országos szinten is dönteni kell arról, hogy a nagyon széles magyar borkínálatból "mit helyezünk a kirakatba", mivel jelenünk meg a világ borai között, mi az, amivel "újra fel tudjuk tenni Magyarországot a világ bortérképére" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az ötnapos keszthelyi borfesztivál megnyitóján Gál Péter, valamint Légl Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a 2016-os szüreti szezon kezdetének jelképeként közösen préselte ki néhány fürt Csabagyöngyéből az első mustcseppeket.

Brazsil József, a házigazda keszthelyi Da Bibere Borlovagrend elnöke azt mondta: a "nem olyan lényeges fajtaként" számon tartott Csabagyöngye egyfajta magyar csoda, mert a világ egyik legrövidebb, alig 60 napos érési idejű szőlője, amely az Irsai Olivérnek és a Cserszegi Fűszeresnek is alapja.

Forrás: FM

Kapcsolódó cikkek

Fokozódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége

2018. augusztus 15. 09:07
ercenként száznegyven fővel gyarapszik a Föld lakossága, 2050-re a világ népessége elérheti a kilencmilliárdot. Ebből adódóan egyértelmű, hogy bővül az élelmiszerek iránti igény, szakértők szerint világszinten akár 60 százalékkal. Az élelmiszer értéke, jelentősége határozottan megnő, közben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az egyre szűkülő erőforrásbázisok korlátozzák az élelmiszer-termelést. Ma a hétmilliárd földlakó élelmiszer-szükségletét 1,6 milliárd hektárnyi szántó- és ültetvényterületről fedezik, és a terület csak korlátozottan növelhető. A bővülő kereslettel szűkülő lehetőségek állnak szemben, ráadásul világszerte differenciált fogyasztói igényekkel kell számolni, a tömegtermelés mellett a magas minőségű élelmiszerek iránti kereslet is nőhet.

Élelmiszerbotrány: fordulhat a kocka

2017. augusztus 22. 08:26
A Kormány a védjegyek piacán ugyancsak segítené a hazai foigyasztók könnyebb eligzodását