Tavaszi ülésszakán az Országgyűlés a 2017-es évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslattal több ponton módosította a munka törvénykönyvét. 

A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma keretében tavaly kezdődtek háromoldalú tárgyalások a törvény módosításáról, de a munkavállalói és a munkáltatói oldal javaslatai nem estek egybe, sőt voltaképp egy pontban sem tudtak megegyezni. Ennek megfelelően az elfogadott költségvetési salátatörvényben nem szerepel lényeges módosítás, a jogalkotó csak az Európai Unió irányelveinek való megfelelést tűzte ki célul maga elé. 

A munkavállalókat érintő egyik lényeges változás, az uniós irányelvnek megfelelően a kompenzáló pihenőidő bevezetése. A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez alól a törvény kivételeket állapít meg, amikor elég csak nyolcórányi pihenőidőt adni. A módosítás értelmében, ha a munkavállaló nem kapta meg a tizenegy órás szünetet, akkor ennek a rövidebb és a következő munkanap utáni pihenőidőnek együttes tartama legalább huszonkét órás kell legyen. Ezzel a munkavállaló visszakapja azokat a munkaórákat, amiket nem kapott meg pihenőidőnek.

A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatti felmondást a törvény jelenleg tiltja: de ha ezt mindkét szülő igénybe veszi, akkor a felmondási védelem csak az anyát illet meg. Ezt a megkülönböztetést a módosítás eltörli, az anyát és az apát is megilleti a védelem.

A készenléti jellegű munkakör szabályozása is változik kicsit. A hatályos rendelkezések szerint, ha az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem rendelhető el. Ezt a rendelkezést a módosítás hatályon kívül helyezi. Készenléti jellegű munkakörben ugyanakkor nem teszi lehetővé a jogalkotó rövidített, nyolcórás pihenőidő alkalmazását: a munkáltató így köteles legalább tizenegy órányi pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között.

A munka törvénykönyve vezető állású munkavállalók munkaszerződésére vonatkozó szabályai diszpozitívak, közös megegyezéssel a munkáltató és a munkavállaló eltérhet tőlük. A jogszabály csak pár esetben tiltja meg az eltérést, ezek köre bővül a módosítással: a törvény a gyermekvállalás céljából kivett fizetés nélküli szabadság szabályait ezentúl idesorolja, így az erre vonatkozó szabályozástól sem lehet eltérni. A munkavállaló külföldi kiküldetése uniós szabályozási körbe tartozik, mert a közös piacot érinti. Az uniós szabályok igyekeznek a visszaélések ellen védelmet nyújtani, mivel a tagországok jövedelmi viszonyainak jelentős eltérése a tisztességtelen piaci magatartásokra ösztönzőleg hat. A módosítások átültetik a vonatkozó uniós irányelvet és az eddigi egyparagrafusnyi szabályozást jelentősen megnöveli. Ennek hatására megteremti a külföldi munkáltató és (szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések esetén) a szolgáltatás jogosultjának felelősségét a visszaélések megelőzése céljából. A változások többsége a kihirdetés utáni napon lépett hatályba.