Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az InfoRádióban beszélt az ősszel parlement elé kerülő jogszabálymódosításról.

Elmondta: az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy az otthoni munkavégzés csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható.

Fontos kérdés azonban, hogy milyen időtartamban lehet ezt a megoldást alkalmazni, és ki, hogyan állja a költségeket. A Munka törvénykönyve fő szabály szerint ezt a munkaadónak írja elő, havi átalányban, ami a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet. Ez jelenleg 16 100 forint.

Bodó Sándor szerint cserébe a munkáltatók nem kérnének víz-, villany-, nyomtatószámlákat a dolgozóktól azokról a tételekről, amit alapesetben a munkáltató is biztosít a munkahelyen. Arról azonban még tárgyalnak a szociális partnerek, hogy a munkáltató biztosítson-e eszközöket a munkavégzéshez, vagy mi történik akkor, ha a dolgozó ragaszkodik a saját eszközéhez.

Egyelőre több nyitott kérdés van a munkabiztonság és az otthoni munkahelyi balesetek körének meghatározása kapcsán, az álláspontok elég távol állnak egymástól.

Bodó Sándor példaként említette, hogy nem tekinthető munkahelyi balesetnek, ha valaki megszúrja az ujját egy ceruzával, vagy elvágja a kezét egy sérült csészével. E téren azonban bőven vannak még tisztázandó kérdések.

Bár a munkabiztonsági kérdésekkel kapcsolatos egyeztetések még befolyásolhatják a benyújtás pontos idejét, a tárca a tervei szerint még az őszi időszakban, lehetőség szerint minél korábban a parlament elé terjesztik a módosító javaslatokat.

"A járvány második hulláma itt van a nyakunkon. Elképzelhető, hogy újra olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek az atipikus foglalkoztatási formákat helyezik előtérbe, és akkor szükség lesz ezekre a szabályokra" - tette hozzá Bodó Sándor.