Egyre jobban terjed az a felismerés, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés a termőföldek jelentős részén nem tekinthető optimális területhasználatnak, mert nem jövedelmező, vagy, mert környezeti és egyben gazdasági problémát – kiélt, kiszáradt, tömörödött talaj, kedvezőtlen klímaviszonyok, szél- és vízerózió stb. – eredményez - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ilyen esetekben a gazdálkodóknak el kell azon gondolkodni, hogy ezeket a területeket milyen módon tudnák biztonságosabban és eredményesebben hasznosítani.

Itt jöhetnek képbe az agrár-erdészeti fásítások.  Ezek többek közt jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági területek mikroklímájának javításában, a deflációs hatások enyhítésében, valamint az intenzíven kezelt terület csökkenése és a biológiai növényvédelmi aktivitás növekedése révén kisebb lesz a peszticid terhelés. A fásítások emellett nagyban hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenéséhez, amelyek egyre inkább elvárások a mezőgazdálkodással szemben is.

Az előbbi előnyök miatt az agrár-erdészeti fásítások létesítése az erdőtelepítések és a településfásítások mellett az Agrárminisztérium által meghirdetett országfásítási programban is meghatározó szerepet kapott.  Ezzel összhangban a kormány a Vidékfejlesztési Program kapcsolódó támogatási felhívását újra megnyitotta, illetve az agrár-erdészeti fásítások telepítésének támogatása a tervek szerint az új Közös Agrárpolitika keretein belül is kiemelt figyelmet kap majd.

Az agrár-erdészeti fásítási kedv növelése érdekében a VP5-8.2.1-16 kódszámú, „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” című felhívásban megemelkedtek támogatási összegek.

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás részleteit:

-    A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a korábbi 1,76 milliárd forinthoz képest a Vidékfejlesztési Programban rögzített 1,81 milliárd Ft-ra emelkedett.

-    A felhívás 5. számú mellékletében (korábban 6. számú) a méhlegelőnek alkalmas fa- és cserjefajok listájából kikerült az ezüst juhar.

-    A fogalomtárban a „védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta” meghatározás a jogszabályi változások miatt megváltozott. (*4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendeletet, ami a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szólt, hatályon kívül helyezték. A jelenleg érvényes, vonatkozó szabályozás: az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet 2 §. 28-29 pontjai szerinti védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták.)

-    A támogatói okirat a felhívással összhangban módosult.

A módosított pályázati dokumentáció innen érhető el.     

agrotrend.hu / NAK