A parkerdő Lenti keleti határában, közvetlenül a Kerka partján terül el. Gyalogosan és kerékpárral egyaránt jól megközelíthető, de néhány parkolóhelyet kialakítottak az autók számára is. A terület minden évszakban szabadon látogatható, ám legszebb arcát a tavaszi időszakban mutatja: amerre a szem ellát, virágtenger borítja a talajt az erdőben.

A Kerka-patak a szabályozása előtt évente elöntötte a területet, és az időszakos vízborítás hatására tápanyagban gazdag talajon kiváló, magas biodiverzitású ligeterdő alakult ki.

 

A felső lombkoronaszint jellemző fafajai a kocsányos tölgy, a magas és a magyar kőris. Kísérő fafajként a második koronaszintben előfordul a mezei szil, a mezei juhar, a zselnicemeggy, a gyertyán, a kislevelű hárs, valamint a vadalma és a vadkörte. Régi patakmedrek, holtágak mentén megjelenik a mézgás éger és az idegenhonos amerikai kőris. Cserjeszintje is fajokban gazdag, az idős, kiritkult állományok alatt szinte áthatolhatatlan akadályokat képez, benne veresgyűrű sommal, galagonyával, kökénnyel és fekete bodzával. Mélyebb fekvésű területeken hamvas szeder borítja a talajt, a törzsekre borostyán kúszik. Gyepszintjében a lombfakadás előtt fényhez jutó tavaszi virágok szinte szőnyeget alkotnak.

 

A helyiek büszkesége

A mocsári kockásliliom, más néven kockás kotuliliom Magyarországon különösen ritka, éppen ezért büszkék rá a lenti emberek, hogy ilyen szépség található a környékükön.

 

Ártéri rétek, lápos, erdős sávok védett, különlegesen kecses megjelenésű, hagymás évelő növénye. A tulipánéra emlékeztető bókoló virágai valójában nem szirom-, hanem lepellevelekből állnak. Népi elnevezései anyanyelvünk sokszínűségéről tanúskodnak, egyes vidékeken bíbicvirágnak, bíbictojásnak, fekete tulipánnak, kakukkvirágnak, konyócskának, szerencsemáknak és vadtulipánnak is hívják. Kotuliliomnak a tőzeg, vagyis a kotu miatt nevezik, utalva a vizes élőhelyre. Akár 20-30 centiméterre is megnő, azonban márciusban és áprilisban a dúsabb növényzet miatt nem könnyű észrevenni bókoló virágait. 2016-ban elnyerte az év vadvirága címet.

 

A hóvirágok az időjárástól függően akár már januárban előbújhatnak.

Februárban a tavaszi tőzikék végtelen sokasága várja a látogatókat, friss illatuk már messziről érződik. Egészen április végéig egymás után bontják szirmaikat a tavasz virágai: a szellőrózsák, a kétlevelű csillagvirág, a rózsaszínes-lilás-kékes keltikék, a kisvirágú hunyor, majd a hazánkban ritka mocsári kockásliliom. Közülük a hóvirág, a tavaszi tőzike és a mocsári kockásliliom országosan védett faj, a virágaikat sem szabad leszedni!

 

A színes vadvirágokon kívül számos énekesmadarat figyelhetünk meg a kihelyezett etetők körül.

 

Ha csendesek és óvatosak vagyunk, láthatunk néhány cinkét, meggyvágót, szajkót vagy csuszkát. A szerencséseknek pedig a fekete harkály és a zöld küllő is megmutatja magát a közelben.

A Vadvirág tanösvény a területre jellemző keményfás ligeterdő gazdag növény- és állatvilágát, köztük a Kerkában élő halakat, valamint a Natura 2000-es területek jellemzőit mutatja be tematikus táblákon, illetve interaktív elemek segítségével.

 

Külön táblákat kaptak az évszakok: a tavaszi virágpompa és a nyári madárvilág után következik a nagyvadfajok őszi élete, majd röviden olvashatunk a téli fakitermelésekről is.

 

Lukács István, Molnárné Vitális Anikó, Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

 

Fotók: Fűr Tamás, Kovács Tünde, Lukács István, Molnárné Vitális Anikó

Forrás: A Mi Erdőnk / magyarmezogazdasag.hu