Az Országgyűlés elfogadta, és kihirdetésre is került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, melynek a kamarai tagságot érintő legfontosabb változásait foglalta össze cikkében a nak.hu.

 

Személyi jövedelemadó

Az őszi adócsomag a személyi jövedelemadóról szóló törvény tekintetében az őstermelők vonatkozásában nem tartalmaz módosítást.

 

Az átalányadózók esetében a minimálbér 9 százalékos (290 800 forintra) növekedésével emelkedik a bevételi értékhatár.

 

Építményadó

A földhivatalok eltérő nyilvántartási gyakorlata miatt – további rendeltetési jellegre való bontás hiányában – az adómentességhez szükséges ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődő feltétel nem minden esetben teljesült.

 

A módosítás következtében a rendeltetési jellegre való bontás hiányában az adómentesség igazolására az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás is megfelelő.

Jövedéki adó

A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Jöt.).

 

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés a javaslatban foglaltak szerint az alábbiak szerint alakul.

 

A mezőgazdasági termelő évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából jogosult visszaigényelni literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének és 14,29 forintnak a különbségét, öttized forintra kerekítve.

 

Továbbá a kedvezmény az uniós keretek adta legszélesebb földművelési körre szélesedik, azaz például a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkákra is kiterjed – írja a nak.hu.

 

Illeték

Mint írják, az Országgyűlés által elfogadott adócsomag tartalmaz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezéseire vonatkozó változásokat is.

 

Az Itv. alapján a termőföld szerzéshez kapcsolódó illetékmentességi feltétele, hogy a vagyonszerző földműves a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

 

A módosítás értelmében nem minősül a fenti feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag, és ezáltal nem veszíti el a korábbi termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentességét (pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésére nem válik kötelezetté).

 

Továbbá a fentiek vonatkozásában nem minősül elidegenítésnek földön fennálló a tulajdonjognak, vagyoni értékű jognak a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti bekebelezés következtében történő megszűnése sem.

 

Az említett jogszabályi módosítások 2025. január 1-én lépnek hatályba – olvasható a nak.hu cikkében.

 

forrás: agroinform.hu