Vége a spekulációs földszerzésnek
2022. december 19. 09:53
A napokban elfogadott törvénymódosítás megakadályozza a befektetési céllal történő földszerzést.
A hazai földárak évenkénti növekedési ütemét gyakorlatilag tíz százalékban maximálja az a törvénymódosítás, amelyet a napokban fogadott el a parlament.
A spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni
A korlátozással a spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni, azaz azt, hogy egyesek hosszabb távú befektetés céljából vásároljanak földeket és ne a mezőgazdasági termelés miatt.
A napokban jóváhagyott új szabályok határt fognak szabni a hazai földárak évenkénti emelkedésének.
A jövő év januárjától a helyben szokásos földárakkal össze kell hasonlítani az egyes földterületekre kialkudott árakat. A vételárakat akkor kell általános értelemben véve aránytalanoknak tekinteni, ha azok 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg a helyben szokásos árakat.
Az új szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai földpiac árnövekedési ütemét évente 10 százalékban maximálja. Természetesen itt nincs arról szó, hogy a 10 százalékos maximális áreltérési előírástól nem lehet eltérni.
A felek ennél nagyobb változást jelentő árakban is megállapodhatnak abban az esetben, ha a gazdát cserélő termőföldek előnyös tulajdonságai indokolják ezt a nagyobb árkülönbséget.
Ilyen előnyös tulajdonság például, ha a földnek jobb a művelhetősége, jobbak a domborzati viszonyai, az öntözhetősége. Amennyiben sikerül ilyen nagyobb árdifferenciára okot adó feltételeket találni, ezeket az adásvételi szerződésekben igazolniuk kell.
Szükség volt a változtatásokra
A változtatásokra azért volt szükség az agrárátárca indoklása szerint, hogy ezekkel még eredményesebben fel tudjanak lépni a spekulációs földvásárlások ellen.
Az utóbbi időben sokszor előfordult, hogy a vevők jelentősen ráígértek a „helyi árakra", így előnyösebb helyzetbe kerültek mint az elővásárlási sorrendben előrébb lévő, de kevesebbet ígérő termelőknél.
A hatóságok ezentúl azt is vizsgálhatják, hogy a vevők milyen nagyságrendben rendelkeznek a földek megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel.
Bebizonyosodott az is, hogy nem csak a vevők játszottak szerepet az irreális árképzésben, hanem sokszor maguk az eladók is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell kidolgoznia az új módszertant
Az egyes településeken a különböző minőségű földekre vonatkozó helyben szokásos forgalmi értékeket reprezentatív módon meg lehet határozni. Ennek a módszertanát - az árképzési és -vizsgálati szempontokat - a NAK fogja kidolgozni, amit az agrárminiszternek is jóvá kell hagynia, így a törvénymódosítás után további időre lehet szükség ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban alkalmazni lehessen.
Az eddigi törvényi szabályozás is tartalmazott rendelkezéseket az aránytalan földárak kiküszöbölésére, ezek a földek tényleges jövedelmezőségéhez kötötték az adásvételi szerződésekben szereplő ellenérték vizsgálatát.
A gyakorlati tapasztalatok azonban arra utaltak, hogy az irreálisnak tartott árakat nehéz volt bizonyítani, ezért most eltörölték e szabályozási korlátot, aminek a szerepét a legfeljebb 10 százalékos áreltérésre vonatkozó mósosítás vette át.
A napokban elfogadott törvénymódosítás megakadályozza a befektetési céllal történő földszerzést.
A hazai földárak évenkénti növekedési ütemét gyakorlatilag tíz százalékban maximálja az a törvénymódosítás, amelyet a napokban fogadott el a parlament - írja a novekedes.hu
A spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni
A korlátozással a spekulációs földvásárlásokat akarják megakadályozni, azaz azt, hogy egyesek hosszabb távú befektetés céljából vásároljanak földeket és ne a mezőgazdasági termelés miatt.
A napokban jóváhagyott új szabályok határt fognak szabni a hazai földárak évenkénti emelkedésének.
A jövő év januárjától a helyben szokásos földárakkal össze kell hasonlítani az egyes földterületekre kialkudott árakat. A vételárakat akkor kell általános értelemben véve aránytalanoknak tekinteni, ha azok 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg a helyben szokásos árakat.
Az új szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai földpiac árnövekedési ütemét évente 10 százalékban maximálja. Természetesen itt nincs arról szó, hogy a 10 százalékos maximális áreltérési előírástól nem lehet eltérni.
A felek ennél nagyobb változást jelentő árakban is megállapodhatnak abban az esetben, ha a gazdát cserélő termőföldek előnyös tulajdonságai indokolják ezt a nagyobb árkülönbséget.
Ilyen előnyös tulajdonság például, ha a földnek jobb a művelhetősége, jobbak a domborzati viszonyai, az öntözhetősége. Amennyiben sikerül ilyen nagyobb árdifferenciára okot adó feltételeket találni, ezeket az adásvételi szerződésekben igazolniuk kell.
Az utóbbi időben sokszor előfordult, hogy a vevők jelentősen ráígértek a „helyi árakra", így előnyösebb helyzetbe kerültek – fotó: pixabay.com
Szükség volt a változtatásokra
A változtatásokra azért volt szükség az agrárátárca indoklása szerint, hogy ezekkel még eredményesebben fel tudjanak lépni a spekulációs földvásárlások ellen.
Az utóbbi időben sokszor előfordult, hogy a vevők jelentősen ráígértek a „helyi árakra", így előnyösebb helyzetbe kerültek mint az elővásárlási sorrendben előrébb lévő, de kevesebbet ígérő termelőknél.
A hatóságok ezentúl azt is vizsgálhatják, hogy a vevők milyen nagyságrendben rendelkeznek a földek megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel.
Bebizonyosodott az is, hogy nem csak a vevők játszottak szerepet az irreális árképzésben, hanem sokszor maguk az eladók is.
Az egyes településeken a különböző minőségű földekre vonatkozó helyben szokásos forgalmi értékeket reprezentatív módon meg lehet határozni – fotó: pixabay.com
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell kidolgoznia az új módszertant
Az egyes településeken a különböző minőségű földekre vonatkozó helyben szokásos forgalmi értékeket reprezentatív módon meg lehet határozni. Ennek a módszertanát - az árképzési és -vizsgálati szempontokat - a NAK fogja kidolgozni, amit az agrárminiszternek is jóvá kell hagynia, így a törvénymódosítás után további időre lehet szükség ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban alkalmazni lehessen.
Az eddigi törvényi szabályozás is tartalmazott rendelkezéseket az aránytalan földárak kiküszöbölésére, ezek a földek tényleges jövedelmezőségéhez kötötték az adásvételi szerződésekben szereplő ellenérték vizsgálatát.
A gyakorlati tapasztalatok azonban arra utaltak, hogy az irreálisnak tartott árakat nehéz volt bizonyítani, ezért most eltörölték e szabályozási korlátot, aminek a szerepét a legfeljebb 10 százalékos áreltérésre vonatkozó mósosítás vette át.
Mi várható ezután?
A megkötött adásvételi szerződéseket továbbra is közzé kell tenni - a helyi polgármesteri hivatalokban ki kell függeszteni, de ennek az ideje az eddigi hatvan napról harmincra csökkent.
A helyi földbizottságok továbbra is állást foglalhatnak az adásvételekkel kapcsolatban, aminek alapján megtagadhatják a megállapodások bejegyzését a földhivatalok.
A jövő évtől, ha a helyi árakat a kialkudott vételárak 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg, és az eltérést a szerződő felek kellőképpen nem tudják alátámasztani, akkor akár ez is megtörténhet egy-egy szerződés esetében.
A hazai termőföldárak tekintetében megállapítható, hogy az utóbbi időszakban évente 5-8 százalékkal növekedtek, ami elmaradt a jövő évtől „engedélyezett", 10 százalékos mértéktől. Viszont hazánk egyes régióiban ettől lényegesen nagyobb volt a drágulás üteme (Nógrád megyében tavaly 28 százalékos, Somogyban több mint 20 százalékos).
Az új szabályozás valószínűleg fékezheti majd a földáremelkedéseket, de az általános drágulás 2023-ban is folytatódhat.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Újdonságok és gyakorlatias előadások várnak a PREGA szántóföldi szekciójában!
2024. november 13. 14:28
Megújult tartalommal, a legfrissebb gazdálkodási információkkal készülünk a jubileumi PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításra.
Katasztrófa felé sodródunk: a gazdasági működés 50%-a ezen múlik, mégis sokan legyintenek rá
2022. november 29. 10:31
A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításáról, a biodiverzitás csökkenésének visszaszorításáról és a zöld pénzügyi vonatkozásokról is szó volt a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az ING Bank N. V. Magyarországi Fióktelepe által szervezett Körforgásos Gazdaság találkozón. Azok számára, akik még csak most barátkoznak a körforgásos gazdasággal, vagy a biodiverzitással, az egyik legfontosabb üzenet, hogy ezek jóval többről szólnak mint az újrahasznosítás, vagy az erdőben élő állatok jóléte. Komoly gazdasági érdek húzódik amögött, hogy mindkét területtel rendszerszinten foglalkozzanak az országok, vállalatok és a magánszféra. A biodiverzitáson például a gazdaságunk működésének 50%-a múlik.
