Régóta tudjuk már, hogy bizonyos Pick szalámik, legalábbis alkalomadtán biztosan drágábbak Magyarországon, mint egyes német boltokban. A vásárlói kérdés jogos: mégis hogyan lehet, hogy egy Magyarországon gyártott termék drágább idehaza, mint külföldön? Ráadásul pontosan olyan nyugat-európai országokban, ahol az átlagkeresetek legalább a kétszeresei az itthon tapasztalhatóknak. Azért, hogy tisztábban lássunk, a Pénzcentrum megkereste a Pick Szeged Zrt.-t, mondják el, mégis mi okozza a bicskanyitogató különbségeket. Azt már most elmondjuk, hogy az egyik ludas a hazánkban csúcsra járó áfa, de azért más is befolyásolja az árakat.

A rezsicsökkentés védelme érdekében is kulcskérdés, miként tudja Magyarország jobban hasznosítani meglévő energiaforrásait, létesítményeit, és újak bekapcsolásával, fejlesztésével elsősorban a magyarországi termelésre támaszkodni - hangsúlyozta Steiner Attila  az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Demokrata mai számában olvasható interjúban.

A magyarországi piac mindössze 50 százaléka látható el a hazai hagymatermelésből, a nagyrészt Ausztriából és Szlovákiából érkező import szinte folyamatosan érkezik és jelen van hazánkban - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK). Kiemelték ugyanakkor, hogy a vásárlói szokások jócskán megváltoztak az utóbbi időben, megszűnt az otthoni tárolás, és friss termék lett a hagyma is, ami azt jelenti, hogy a hazai háztartások az aktuális fogyasztás szerint, kisebb mennyiségben vásárolnak hagymát, éppen csak annyit, amennyire szükségük van.

Nem sokra megy a lakáshitelek piacán az, aki a magyar átlagbért, vagy a hazai mediánkeresetet viszi haza havonta. A Pénzcentrum számításaiból kiderült, hogy átlagfizetéssel maximum 21,1 millió forintot lehetne felvenni, 20 éves futamidőre - de az általunk vizsgált feltételek mellett csak két hazai pénzintézet adott egyáltalán ajánlatot. Ha valaki jobban keres, azzal a bankok is kesztyűs kézzel bánnak. Ráadásul mostanában a hitelbírálatnál erősebben figyelembe veszik a megélhetési költségek emelkedését, ami szintén nem a kispénzűeknek kedvez. Ha valakinek csak minimális önereje van, annak szinte lehetetlen átlag- vagy mediánbérből Budapesten ingatlant vásárolni.

A hazai faipar jelentős múltra tekint vissza, a jelen viszont már kevésbé fényes. Vannak azonban pozitív kivételek, a vásárosnaményi Swiss Krono gyár 35 éve sikeresen működik, évente körülbelül 380 ezer köbméter OSB lapot gyárt, amellyel a régió meghatározó szereplője. Az építőipar visszaesése és a drasztikusan megemelkedett energiaárak a vállalatot sem kímélik, de két, összesen 62 millió euró értékű beruházással inkább előremenekülnek, és 40 százalékkal növelik a kapacitásaikat, ráadásul új, innovatív termékkört is fejlesztenek. A Pénzcentrum Szabadné Kázmér Orsolyát, a Swiss Krono vásárosnaményi gyárának igazgatóját kérdezte a hazai faipar helyzetéről, a munkaerőpiaci kihívásokról és a gyár üzleti stratégiájáról.