Január 17.-én megkezdődtek az idei évi bértárgyalások a BKV-nál. A munkáltatói oldal 15+1 százalékos bérfejlesztést javasolt.

 

A plenáris ülés keretében megkezdődött a 2023-as bértárgyalás a BKV-nál. A 2021 júniusában a Főváros és a Bérszövetséget alkotó szakszervezetek között létrejött megállapodással összhangban a munkáltatói oldal 15+1%-os bérfejlesztésre tett javaslatot. Egyben felkérte a munkavállalói oldalt, hogy fogalmazzák meg javaslataikat a 15+1%-os bérfejlesztésre szánt keret pontos felosztásával kapcsolatban.

Országos sztrájkkal tiltakozik Franciaországban valamennyi szakszervezet a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. A munkabeszüntetés az előrejelzések szerint jelentős közlekedési fennakadásokat okoz, és hatása az oktatásban is erőteljes lesz, miután az általános iskolai tanárok 70 százaléka, a középiskolaiaknak pedig fele csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz.

A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelné 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség.

Az agrárium területén a precíziós gazdálkodásé a jövő, a hatékonyság egyik feltétele. Az a gazdálkodó, aki elmulasztja a fejlesztést, az új technológiák alkalmazását, végérvényesen lemarad a versenyben – jelentette ki Feldman Zsolt, a február 8-9-én megrendezendő PREGA Konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón.

 

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára megfogalmazása szerint a mezőgazdasági termelést érő nehézségek, az európai uniós zöld előírások erősödése és a piacok kiszámíthatatlansága erősíti a technológiai megújulás kényszerét. Napjainkban olyan ütemben zajlik a világ mezőgazdaságának átalakulása - a technológiai, piaci és generációs korszakváltás -, hogy az alkalmazkodást és a hatékonyság fokozását elmulasztók behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek – mondta.

A felső szintről tiszta időben a Keszthelyi-öböl, az északi part tanúhegyei, a Badacsony és a fonyódi dombok is láthatók.

 

A Balatonberény gyöngyszemének számító Csicsergő-félszigeten átadták a település új kilátóját, a Madárlest. A kivitelezése tavaly történt, december óta a közönség számára látogatható – írja a csodalatosbalaton.hu.

 

 

December 21-én elrendelte az Erste Bank által megvásárolt Commerzbank Zrt. végelszámolását az MNB – derült ki a felügyelet napokban közzétett határozatából.

 

A bank működési engedélyét még 1993. március 26-án az Állami Bankfelügyelet adta ki, többek között ezt is visszavonta december 22-ével jogutódja, az MNB. Ezzel egyidejűleg elrendelte a hitelintézet végelszámolását, és kijelölte végelszámolónak a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t. Az MNB a végelszámolás kezdő időpontjaként 2022. december 23. napját határozta meg, a felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

Száznegyvennél is több programmal várja február 16-tól a hatnapos busójárás a mohácsiakat és a városba látogatókat. Idén csaknem kétezren be is öltöznek a mohácsi télűzésen.

A hatnapos (február 16–21.) rendezvény programok többsége ingyenes lesz. A várostól mintegy négyszáz népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kap engedélyt árusításra – írja a Bama.hu.

 

Évről évre egyre többen érkeznek a busójárásra, ezért igyekeznek úgy szervezni a programokat, hogy elkerüljék a nagy tömeget egy-egy helyszínen. Ezért a Széchenyi tér, a Deák tér és a Busóudvar mellett a Szerb templom és a Selyemgyár udvarán is felállítottak szabadtéri színpadot, ahol a többi helyszínhez hasonlóan LED-falon is lehet követni az eseményeket. Újdonság, hogy idén már a piacon is tartanak rendezvényeket.

Ukrajnából eddig több, mint 1,3 millió tonna kétes minőségű gabona és olajos mag  - ebből 900 ezer tonna kukorica - érkezett hazánkba. Ez a mennyiség, valamint a tavaly bejelentett exportengedélyezési eljárás miatt a gabonapiac befagyott, a termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket. Emiatt egyre kevésbé finanszírozhatók a tavaszi munkák, ami az elszabadult inputárak miatt eleve csökkenő műtrágya-felhasználás következtében már az ez évi termelést is veszélyezteti. A gazdákat tavaly ért 1000 milliárd forintot meghaladó kár mellett a rossz szabályozás miatt gyakorlatilag nem részesülnek kárenyhítésben. A nemzetgazdaság többi ágától eltérően nem, illetve késve és érdemben kisebb mértékben jutnak kedvezményes hitelekhez, amit most a gabonapiac befagyása csak tetőz. Mindeközben a fogyasztó az ukrán búzából készített kenyeret kénytelen megvásárolni - derült ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közleményéből.

 

Továbbra is komoly gondok vannak a hazai agráriumban, főleg, ha az árakról van szó. 2022-ben egy bődületes drágulási hullám söpört végig a mezőgazdaságban, elég, ha csak a munkabérek emelkedésére, az energiaválságra vagy a súlyos aszályra gondolunk. Európa-szerte, köztük Magyarországon is hétről hétre láthattuk, ahogyan pusztulnak a növények a földeken, égtek ki a legelők, amik nem meglepő módon nem segítették a termelők helyzetét. Ami pedig a gabonanövényeket illeti, nem túl rózsás a helyzet, áremelkedésekkel és kiesésekkel találkozhattak a gazdák.

 

Az AKI adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 120 ezer forint/tonna (+19 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 124 ezer forint/tonna (+36 százalék) volt 2023 január első hetében. A drágulás pedig tavaly is jól lekövethető volt, tulajdonképpen hónapról hónapra emelkedtek az árak a gabonák tekintetében, a kukorica pedig övön aluli ütést kapott, olyannyira, hogy még importra is szorultunk, ami korábban még nem fordult elő.