Napjaink egyik legnagyobb problémája a munkaerőhiány, amely az agráriumban is komoly fejtörést okoz a munkáltatóknak. A szakképzett és hozzáértő, vagy legalábbis betanítható munkaerőből sosincs elég, a gazdák előtt pedig három út áll: egyre magasabb béreket kínálnak a helybéli munkaképes rétegnek, drága és később megtérülő robotizálásba fognak, vagy pedig külföldieket vesznek igénybe. Ez a dilemma nemcsak Magyarországra jellemző, Európa majd' minden országában van már hagyománya annak, hogy a vállalkozások külföldi munkavállalókhoz folyamodnak az idényjellegű munkáknál. De vajon mi az a pénz, amiért kimenne valaki egy idegen országba? Milyen juttatásokat és egyéb extrákat kellene biztosítania a munkáltatónak, hogy a magyarok megfontolják a kiutazást? Az Agrárszektor erről kérdezte olvasóit.

Az erdőtulajdonosok az erdő használatának jogát 2020. július 1. óta erdőgazdálkodási integrációs szerződés keretében is átadhatják. Az első megismert szerződési ajánlatból azt látjuk, hogy a szerződés összeállítói sem járnak mindenben jó nyomon, illetve a szabályozás is több vonatkozásban aggályos.

Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó pályázható támogatások közül az elmúlt napokban több (eddig hét) jogcímnél változások történtek. A legfontosabb: újra lesz lehetőség támogatási kérelmek benyújtására 2022. december 31-ig.

Jó ütemben halad a hazai termelők számára legfontosabb támogatási jogcímek kifizetése – közölte Nagy István agrárminiszter.

A Pénzcentrum oldalán tavaly év végén fútó nagy Boldogságtesztben  a vállalkozók vallották magukat a legboldogabbnak. Mi lehet ennek az oka? Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejllesztési Közalapítvány vezetője szerint egy rossz munkahelyhez képest vállalkozónak lenni jó, mégiscsak egy fajta függetlenséget, magamura érzést tud nyújtani, ami bizonyos  embertípusoknál elengedhetetlen a létezéshez. Ugyanakkor nem csak az egyénnek, az ország gazdaságnak is előnyös, hiszen ez az szféra , amelyik a legfinomabban hangolva tud illeszkedni a fogyasztói igényekhez a kis innovációkkal. Mégis kevesen mernek belevágni ma még, kiderült az is, mi ennek a valódi oka.

A jelenlegi munkaerőhiányos gazdasági környezetben a toborzás mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megtartásra is: nem elég bevonzani az új kollégákat, el kell érni, hogy a vállalatok kötelékében is maradjanak minél hosszabb ideig. Erre ma már számos sikeres, bevált stratégia létezik, egyik közülük az önkénteskedés lehetősége, melynek a társadalmi felelősségvállaláson túl van egy közösségépítő és rekreációs szerepe is. A munkatársak nem csak önmagukat, egymást is jobban megismerhetik ezeken az alkalmakon, elégedettséggel tölti el őket, hogy ezeken az alkalmakon nem szellemi, hanem fizikai munkát végeznek. Kicsit felállhatnak az íróasztaltól, és valami olyasmivel foglalkozhatnak, aminek azonnali, kézzel fogható, szemmel látható eredménye van. Egy nagyvállalati közegben dolgozónak ez nagyon sokat jelent - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

Cikkünkben a szerzők a munkavállalók koronavírus fertőzöttséggel és védettséggel kapcsolatos személyes adatainak kezelését tekintik át.

Ki fizet rá az intézkedésre

Megérkezett az első havi inflációs adat, amely többéves rekordot megdöntve 7,9-ra emelkedett, fittyet hányva az árstopnak, amely 2,5 -3%-ot tompított a tényleges dráguláson. Az inflációs mutató önmagában is magas értéken állt meg, de ha az infláció „összetevőit” külön-külön nézzük, az élelmiszerek viszik ismét a pálmát, így a munkavállalók ettől jóval magasabb drágulást érzékelhettek. Milyen hatásokat okozhat ez a munkaerőpiacon, illetve vállalaton belül?

Egy budapesti édespari üzem ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok – például erősen szennyezett eszközök, helyiségek és élő rágcsáló jelenléte a termelőüzemben – az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.