Az év elején több olyan jogszabályváltozás lépett hatályba, ami a mindennapi életünket és az általános ügyintézéseket is érinti – derül ki az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleményéből.

Hazai cégeket és érdekképviseleteket faggattunk arról, vajon a január 1-jétől hatályos jelentős, közel 20 százalékos emeléseket (a bruttó minimálbér 167 400 forintról 200 ezerre, a bruttó garantált bérminimum 219 ezerről 260 ezerre nőtt) a többi, 2022 előtt az új szintek alatt lévő kategóriáknál is érvényesítik-e? Magyarul, ezeket a fizetéseket is emelik-e, annak érdekében, hogy megtartsák a távolságot a minimálbéresekhez képest, már csak azért is, hogy a minimálbér-emelés ne okozzon feszültséget a cégen belül. 

Csökkent azok aránya, akik 0-100.000 Ft közötti értékben adnak éves szinten juttatásokat - derül ki egy 604 válasz feldolgozásával készült kutatásból.

Jogszabályváltozások

Tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állít közös listát a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) a tavaszi agrárgazdasági kamarai választásokra – megvalósítva az agrárium valamennyi szereplőjének képviseletét – tudtuk meg a szövetség tájékoztatójából.

A magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 és 2021 között 161%-kal bővült – közölte Nagy István agrárminiszter.

 
A nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya a 2020. évi előzetes adatok szerint 5,1 százalékra esett vissza, míg a pandémia előtti évben, 2019-ben még 6,4 százalékkal járult hozzá az ágazat a GDP-hez - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, Turizmus-szatellitszámlák, 2019-2020 című kiadványából.

Csaknem 300 ezer magyar vallja magát munkanélkülinek, miközben a hivatalos adatok alapján kevesebb, mint 180 ezer embernek nincs állása. A KSH-tól kapott adatok alapján megnézzük, hogy milyen hatása volt a munkaerőpiacra a járványhullámoknak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a különböző módszerek szerint hány munkanélküli van, mit mutatnak a trendek, és milyenek a kilátások a munkaerőpiacon.

A rövid válasz az, hogy IGEN, nagyon is kell! Ugyanakkor HR berkekben gyakran mégis komoly vita bontakozik ki a visszatérni szándékozó munkavállalókról. Sőt, ma sem ritka a feketelista a "hűtlen" kollégákról. Vajon milyen dimenziókban érdemes gondolkodni a kérdésről? Papp Tamás István, HR szakember felvázol néhány lehetőséget.

Bár a traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek a közkeletű vélekedés szerint a földekre valók, valahogy azonban oda is kell kerülniük. És ha nem akarnak a kertek alatt, árkon-bokron át közlekedni, akkor bizony igénybe kell venniük a közutakat is az egyik pontból a másikba történő eljutáshoz. Mivel azonban ezek a járművek nagyobbak, lassabbak és több helyre van szükségük a manőverezéshez, olykor egészen más szabályok vonatkoznak rájuk, mint a forgalomban részt vevő többi gépjárműre.