A karácsony elmaradhatatlan kelléke a szaloncukor. Amellett, hogy a karácsonyfát dekoráljuk vele, nem mindegy milyen ízben kerül az ágakra vagy épp a fa alá. Az elmúlt években a szaloncukor trend is nagyon megváltozott: míg korábban az árakon volt nagyobb hangsúly, addig mostanra egyre fontosabbak az ízek, a csomagolás és az összetétel. Mi most a magyarok kedvenc íze? Mire számítanak idén a szaloncukorgyártók? Hogyan hatott rájuk a koronavírus-járvány? A HelloVidék kérdéseire a Szamos Marcipán Édesipari Termelő és Kiskereskedelmi Kft. operatív igazgatója Syrjännen-Barkóczy Eleonóra, valamint Lohn Miklós a Glória Szaloncukor képviseletében adott választ

A bizonyos szektorokra jellemző munkaerőhiány, a keresőképtelenség miatti munkaerő-kiesés és a közeledő év vége olyan körülmények, melyek a szabadsággal való gazdálkodásra kihatnak. Az alábbiakban a szabadság kiadásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és az azokra adható válaszokat mutatjuk be:

A vállalkozásokat a járványügyi helyzet meglehetősen megterheli. Sok esetben arra kényszerülnek, hogy a gazdasági helyzet romlása okán a munkafeltételeken átmenetileg vagy véglegesen változtassanak. Fontos ezzel összefüggésben látni, hogy hol húzódnak pontosan a határok.

A gazdasági válság mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozta. A vállalkozások csökkenő, ingadozó kereslettel, illetve a munkavállalói keresőképtelenség gyakoribbá válásával és az ebből eredő eseti vagy folyamatos munkaerő-hiánnyal, míg a munkavállalók az állásbiztonság ismételt megingásával találkoznak. Érdemes tehát áttekinteni azokat a kérdéseket, melyek ebben az élethelyzetben gyakran felmerülnek, és szükséges azt megvizsgálni, hogy a feleknek milyen mozgásterük van jelenleg. Ebben a helyzetben ugyanis a feleknek lényegesen nagyobb rugalmasságra van szükségük, jogszabályt azonban nem sérthetnek.

Régóta vártuk, hogy a kormányzat hozzányúljon a távmunkavégzés szabályaihoz tekintettel arra, hogy jelen járványügyi helyzetben a távmunkavégzés – amennyiben ezt a munkáltató működése és a munkakör lehetővé teszi – jelentős segítséget nyújthat a működőképesség fenntartásában. A munka törvénykönyve e tekintetben ugyan még mindig nem változott, kormányrendeletben változtak ismételten a szabályok. Ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank ajánlást adott ki a távmunkavégzés informatikai követelményeiről. Nézzük melyek a változások:
 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) több területen védelemben részesíti azon munkavállalókat, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését megelőző 5 éven belül kerül megszüntetésre. Felmerül a kérdés, hogy ez a védelem vonatkozik-e azon hölgyekre, akik a 40 éves jogszerző időtartam betöltését követően, de az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően mennek nyugdíjba. A kérdést az alábbiakban vizsgáljuk a bírósági gyakorlat tükrében:

A gazdasági válság hatására változások várhatóak a munkaerő-piacon. A fizetőképes kereslet csökkenésével a munkáltatók arra kényszerülhetnek, hogy munkaviszonyokat szűntessenek meg. Az sem zárható ki, hogy a létszámhiány okozta munkatöbblet okán munkavállalók döntenek a munkaviszony megszüntetése mellett. Az alábbiakban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb szempontokat, jogi elvárásokat mutatjuk be:
 

A Kúria a 2020. november 2. napján közzétett ítéletében megerősítette, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napon is munkát végző munkavállaló számára munkabérén felül távolléti díj is fizetendő. Sőt, munkavégzés esetén a munkavállalót bérpótlék is megilleti. A döntés részleteit (Kfv.VII.37.342/2020/7.) az alábbiakban ismertetjük:

Most a nettó fakitermelést a 22 állami erdőgazdaság és az összes többiek két csoportjára és azon belül fafajok szerinti bontásban mutatjuk be.

A Digitális Jólét Program (DJP) keretében az Agrárminisztérium (AM), az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM), valamint az érintett élelmiszeripari szakszervezetek és a Szent István Egyetem közreműködésével jövő februárra készülhet el Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája (DÉS).