Az új koronavírus-járvány immáron hivatalosan is világjárvány, a magyar kormány ráadásul veszélyhelyzetet is hirdettek miatta hazánkban. Nem csoda hát, hogy ha valakinek elkezd viszketni a szeme, hevesen elkezd egyik napról a másikra köhögni, összerándul a gyomra, és elkezd félni attól, hogy netalántán valamilyen úton módon megfertőződött az új koronavírussal. Pánikra azonban egyelőre semmi ok, mutatjuk, hogy mire utalnak az egyes tünetek, és hogy mikre kell figyelni akkor, amikor az ember magát diagnosztizálja. Nem szabad ugyanis összekeverni az allergia, a sima megfázás, az influenza vagy az új koronavírus tüneteit.
 
 

Mivel a koronavírus cseppfertőzéssel és nagyon gyorsan terjed, ezért a tömeges járvány megelőzése érdekében azokat a magyar állampolgárokat, akik potenciálisan fertőzöttek hatósági házi karanténra kötelezhetik. Ez történik azokkal, akiket ilyen karanténra köteleznek.

A vírus jelen van hazánkban, de még mindig sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük az olaszországihoz hasonló járványt. Nemcsak a kormány, de a munkáltatók is sokat tehetnek annak érdekében, hogy mindenki épségben és a lehető legkevesebb járulékos veszteséggel vészelje át az előttünk álló heteket, hónapokat. Szakértő segítségével végigvettük azokat a pontokat, melyet minden magyarországi vállalatnak át kell(ett volna) gondolnia.

A Magyar Pékszövetség megbízásából – és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával – a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) 2019-ben is elvégezte az alapvető sütőipari termékekre (fehér- és félbarna kenyér, vizes zsemle, tejes kifli) vonatkozó költség- és jövedelemelemzést.

Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.

Finanszírozási szempontból ma a mezőgazdaság az egyik legjobban teljesítő ágazat, emellett pedig jelentős növekedési potenciállal is bír – hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. Az AVHGA készfizető kezesség nyújtásával támogatja a mezőgazdasági, illetve a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. Az alapítvány tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági hitelállománya az utóbbi 5 évben 471 milliárdról 765 milliárd forintra nőtt. Herczegh Andrást a kezességről és a mezőgazdaság finanszírozásáról kérdeztük.