“Törvényes az, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra akarja küldeni azokat, akik az utóbbi egy hónapban Olaszországban tartózkodtak?” - kérdezte a Facebookon egy kétségbeesett olvasónk. Természetesen nem, a munkaadó egyoldalúan ilyen döntést nem hozhat. A példa jól mutatja, hogy a koronavírus-veszély lépéskényszerbe hozta a munkaadókat, elkezdődött sok helyen a gondolkodás, tervek, eljárásrendek kidolgozása, amiben a fent említett túlkapások is beletartoznak. Az utóbbi napokban magyarországi munkahelyeken érdeklődtünk, mit tesznek a vezetők azért, hogy ne érje őket készületlenül a koronavírus.

A Kínából indult koronavírus-járványban több tízezer ember betegedett meg a világ minden részén, és a vállalatok máris komoly károkat szenvedtek beszállítói láncaik szétszakadása és a termékeik iránti kereslet visszaesése miatt. Néhány grafikon jól mutatja a kedvezőtlen hatást.

A következő három évben összesen mintegy 4,8 milliárd forint támogatást biztosít az agrártárca uniós források felhasználásával a magyar borok népszerűsítésére. Az erről szóló rendeletek szerint az Európai Unió területén megvalósuló borpromóció támogatására 2020. március 12-től április 30-ig, míg az Európai Unión kívül megvalósuló értékesítést ösztönző tevékenységekre 2020. április 1-től május 15-ig van lehetőség benyújtani a pályázatokat.

Sokat hallani az új koronavírus (azaz a COVID-19) kapcsán a karanténról. Kínában és már Olaszországban is egész településeket zártak el a külvilágtól a hatóságok, de a földrajzi karantén nem az egyetlen járványügyi intézkedés, amelyet az állam járvány idején megtehet. Ebben az anyagban végigvesszük, hogy súlyosabb járványügyi helyzetben hogyan korlátozhatja az állam az életünket – olvasható a TASZ oldalán.