A Magyar Közlöny 2018. május 7. és május 13. között megjelent számaiban található, az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok

180 oldalas tanulmányt készített az Agrárgazdasági Kutató Intézet az öntözés fejlesztéséről. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területen mennyibe kerülne a beruházás, ha megvalósulna. Hatalmas számok jöttek ki.

Töredékére esett a cseresznye ára Romániában, ám a kutyának sem kell. Nemrégen még majdnem 7000 forintnak megfelelő összegbe került kilója.

A tréning és a coaching alkalmazásának kombinációja erősíti a vezetőkben az erősségfókuszt, vagyis ebből az irányból is nyújthatnak támogatást a szervezetek a vezetőiknek. A Tudatos Vezetés kutatás elemzői hangsúlyozták, hogy nem attól fognak leginkább fejlődni a munkatársak, ha a teljesítményértékelés hatására a gyengeségeit kezdik tákolni, reszelgetni. A kutatás szerint azok a vezetők, akik tréningben, coachingban részesültek, nagyobb arányban összpontosítanak a kollégáik erősségeinek fejlesztésére.

Az agrárium 2017-es nemzetgazdaságbeli szerepét összegezte friss kiadványában a KSH. Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2568 milliárd forint volt 2017-ben.

Budai Gyulát váltotta az előző parlamenti ciklusban az agrártárca parlamenti államtitkári posztján, most pedig agrárminiszter lesz a negyedik Orbán-kormányban Nagy István. Miniszterségének egyik legfontosabb kezdeti momentumaként a tárca visszakaphatja a vidékfejlesztést az eddig Lázár János vezetése alá tartozó Miniszterelnökségtől.

Minden agrárgazdasági szereplőre számít az új parlamenti ciklusban Nagy István agrárminiszter-jelölt. Szerinte tarthatatlan, hogy ma minden termelési kockázatot a gazdálkodók viselnek. A stratégiai célok között többek között a versenyképesség javítását és a munkaerőhiány csökkentését jelölte meg.

Több millió forintot követelhetett az érintett áruházaktól az UHT tejek megmérgezésével fenyegetőző személy, tettét azonban vélhetően nem hajtotta végre. A zsaroló indítékát egyelőre homály fedi, ugyanakkor ágazati forrásaink szerint azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy célja a hazai tejfeldolgozás ellehetetlenítése és a magyar termékekkel szembeni fogyasztói bizalom csorbítása volt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) egyelőre nincs információja arról, hogy valóban szennyezett lenne a tej bizonyos üzletláncokban, sem arról, hogy bárki megbetegedett volna beszennyezett terméktől; egyelőre fenyegetésként kezelik az ügyet - mondta Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője kedd reggel az M1-en.