Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése 7 százalékban határozta meg a hagyományos bioüzemanyag-előállítás használati mértékének szintjét, ezzel hosszú távon elhárult a bioetanol- és fehérje-előállítást fenyegető veszély – közölte Gyürk András, Hölvényi György és Erdős Norbert, a Fidesz-KDNP EP-képviselői közös nyilatkozatukban szerdán – számolt be az MTI.

A főbb adatokat és a szabálytalanságok súlyosságát tekintve javulást mutatnak a 2017-es téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés eredményei a megelőző évekhez viszonyítva. A december 1-31. között zajlott ellenőrzés-sorozatot Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára rendelte el. Az élelmiszerláncban végzett összesen 4.775 ellenőrzés során csaknem 11,5 millió Ft bírságot szabott ki és 14.143 kg élelmiszert vont ki a forgalomból a szakhatóság.

Az állattenyésztés jövőjéről tanácskoztak a berlini Zöld Héten az agrárminiszteri csúcstalálkozó résztvevői. A magyar tárcavezető az agrárium legkockázatosabb ágazatának nevezte az állattenyésztést.

Sok gyártó élelmiszereiben továbbra is túl nagy mennyiségben van jelen a rákkeltőnek tartott akrilamid. Legutóbb hét különböző, Olaszországban értékesített chipsben találtak határérték feletti akrilamidot. Bár az Európai Parlament tavaly szeptemberben elfogadta az élelmiszerek akrilamid-tartalmának korlátozását, szankciórendszert nem vezettek be azon vállalatok ellen, amelyek nem csökkentik termékeikben a rákkeltő vegyület mennyiségét. Az is igaz viszont, hogy az új szabályozást csak áprilistól kell majd betartani.

A következő napokban kell dönteniük a munkavállalóknak a munkáltatójuk által ajánlott idei cafeteria-csomagjukról, az Union Biztosító 1300 fős, reprezentatív felmérése szerint a 25-55 év közötti korosztályból jelenleg a lakosság mindössze 12 százaléka kap a cafeteriában egészségbiztosítást, noha 46 százalékuk élne ezzel a lehetőséggel.

Magyarország ragaszkodik a hagyományos élelmiszerekhez, amelyeket azonban a legmodernebb technológiákkal kell előállítani - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA) a Nemzetközi Zöld Hét keretein belül.

Teljes jogú nyugdíjas munkavállalónak az adott munkakör betöltése esetén kötelező-e legalább a garantált bérminimumot fizetni, vagy annál kisebb összegben is meg lehet vele állapodni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A munkavállaló köteles a munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Az alábbi tanulságos eset munkavállalója a rendkívüli időjárási helyzet miatt megnehezedett hazajutásra hivatkozással, a munkaidő lejárta előtt két órával, a munkáltató kifejezett tiltása ellenére elhagyta a munkahelyét. A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyt. Jogos volt az intézkedés? A Kúria döntött.

Dr. Fazekas Sándor vezetésével a Földművelésügyi Minisztérium delegációja Berlinben részt vesz a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche – IGW) kiállításon, ahol a rendezvény kapcsán várhatóan 16 külföldi tárcavezetővel egyeztet az új uniós közös agrárpolitikáról, valamint a legaktuálisabb szakpolitikai kérdésekről.

Sándor rendszeresen, ellentételezés nélkül túlórázik, a fizetése felét zsebbe adja a munkáltató, a szabadsága tartamára nem kap díjazást, és állandóak a munkabérből történő, jogalap nélküli levonások is. Volt olyan időszak is – ahogyan az utólagosan tudomására jutott –, hogy csak napi 4 órára volt bejelentve, miközben ténylegesen napi 8 órában foglalkoztatták. Ezek mindegyike külön-külön is megalapozná az azonnali hatályú felmondást, de a bizonyítás nem egyszerű, ráadásul a munkáltató sem ma kezdte a trükközést.