Vajon lesz okunk a panaszra?

 

Magyarországon a 2024. évben hozzávetőleg 5 776 hektáron termeltek szilvát, amely a 2023. évi adatokhoz képest egy enyhe csökkenést mutat. A legnagyobb termőterülettel rendelkező vármegyénk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol jelenleg a szilvatermő felület közel 30%-a található. Jelentős termőterülettel rendelkezik még Bács-Kiskun és Pest vármegye is, együttesen több, mint a teljes termőterület 60%-át adják – írja a  NAK és FruitVeB körképe a fruitveb.hu-n.

Elindult a Horgász applikáció.

 

Újabb lépés a horgászbarát ügyintézés irányába

A MOHOSZ 2018-tól indította el a HORINFO szakrendszerét, mellyel elkezdődött a horgászok regisztrációs, nyilvántartási és horgászokmány-kiadási folyamatainak egységes és elektronikus támogatása.

Csupán töredéke várható a szokásos termésmennyiségnek.

 

Kiszárad minden, tombol a hőség, negyven fok körüli értékeket mérnek a tűző napon a füzespusztai tarlón – számolt be róla a Halasmédia. A pusztítás mértéke jól látszik a kukorica-termésátlagokon, hiszen a növények nem tudtak megfelelően fejlődni, a nagy hőségben megperzselődtek, leszáradtak a levelek. Már a szemképződéskor megjött a meleg, és ennek hatására besültek a kukoricaszemek.

Tőgynegyedenkénti fejés, tűpontos információk minden tehénről, melyek kényelmét többek közt vízágy is szolgálja. Ilyen a jövő tehenészete.

 

Tavaly ősszel adták át a MATE Kaposvári Campusán a precíziós tejtermelő laboratóriumot. Amely valójában egy hipermodern tehenészet – hogy mi teszi azzá, arról mi is meggyőződhettünk ottjártunkkor.

A mulasztásokat szankcionálni fogják.

 

2023. június 29-én lépett hatályba az EU 2023/1115 rendelete, mely folyamatosan készenlétben tartotta a faipari szereplők figyelmét. De mi a helyzet az egyéb ágazatok szereplőivel? Bizony, nekik is lesz dolguk, ugyanis e rendelet 2024. december 30-tól újfajta kötelezettségeket keletkeztet. Tehát téved, aki azt hiszi, hogy a rendelet csak a fáról és fatermékekről szól! – írja a nak.hu

agyar kutatók számításai is ezt igazolják.

 

Magyar kutatók is részt vettek annak az egyedülálló, összeurópai tanulmánynak az elkészítésében, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynánk azokat visszavadulni. Ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni.