A Föld vizes élőhelyeinek már a 87 százaléka elpusztult

2023. február 08. 13:30
Magyarországon a felszíni vizek mindössze 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota, és a folyók természetes árterületének több mint 90 százaléka tönkrement.
 
Kevesen tudják, de február 2-án volt a vizes élőhelyek világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet ezen területek veszélyeztetettségére. Ebből a szempontból aggasztó a helyzet Magyarországon is, hiszen a folyóvizek, tavak, az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területek élővilága is veszélyben van.
 
A Föld vizes élőhelyeinek már a 87 százaléka elpusztult
Mi az a Ramsari Egyezmény?
A Ramsari Egyezményt az indiai Ramsar városában 1971. február 2-án fogadták el, amelyben a kormányok felelősséget vállaltak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a vizes élőhelyek védelmére.
 
Célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk elősegítése, az ezekhez szükséges jogi és intézményi keretek megalapozása. Az egyezmény olyan világkonvencióvá bővült az évezred végére, ami már a vizes területek általános védelmére irányul. Ez az egyik legrégebbi jelenleg is aktív természetvédelmi megállapodás.
 
Hazánk 1979-ben írta alá a dokumentumot, így ma 29 hazai helyszín, több mint 260 ezer hektár tartozik a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett ramsari területek közé.  A magyarországi ramsari területek magukba foglalják a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhely típusát: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, de még az ember alkotta halastavakat és víztárolókat is. Ezek a területek nemcsak a hazai állat- és növényvilág szempontjából fontosak, hanem a vonuló madarak számára is pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak. Létfontosságúak az ivóvízbázisok miatt is, hiszen ezen a területeknek az eltűnése veszélyeztethet ia lakosság ivóvízellátását is.
 
Az egyezmény hatálya alá tartozó vizes terület nagysága világszerte közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulója lett a vizes élőhelyek világnapja.
 
A Duna a forrástól a torkolatig az egykori ártereinek 68 százalékát elveszítette, a Tisza hossza alig kétharmadára rövidült
Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a WWF adatai szerint a Föld vizes élőhelyeinek mintegy 87 százaléka elpusztult, csak az elmúlt 40 évben lett 30 százalékkal kevesebb az arányuk. Világszerte 81 százalékkal csökkent az ezeken a helyeken élő fajok populációja.
 
Magyarországon a legújabb adatok szerint a vízfolyások és tavak 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületeinek - amelyek eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették - több mint 90 százaléka elpusztult, aminek következtében számos ritka faj tűnt el. Ilyen a halfajok közül a viza és a sőregtok, a vizes élőhelyekhez köthető madarak közül a rózsás gödény - más néven pelikán -, a borzas gödény, a tavi cankó és a kékcsőrű réce.
 
Az állóvizek vízmennyiségének csökkenése is egyre súlyosabb, már-már katasztrofális. Jelentősen csökkent a hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészleteink hozama, a minőségük pedig erősen romlott.
 
A folyószabályozások előtt minden más volt
A folyószabályozások előtt a folyók és hullámterek a lakosság hasznára is váltak: virágzott a horgászat és halászat, az ártéri legeltetés, megoldott volt a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízzel való utánpótlása. A szabályozások után azonban radikálisan átalakult a folyókkal való kapcsolatunk: amellett, hogy romlottak az adottságok, új lehetőségek is megjelentek, hiszen teret kaphatott az ivóvízszolgáltatás (napjainkban 4 millió ember fogyaszt parti szűrésű vizet), a szabadidős tevékenységek, az ökoturizmus.
 
Viszont elgondolkodtató, hogy ha a folyók állapota továbbra is romlik, akkor elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, így az emberek számára nyújtott előnyök is.
 
A vizes élőhelyek arányának csökkenése valós veszélyekkel fenyegetnek: csökken a talajvízszint,  szárazabbá és melegebbé válik az időjárás, folyamatos problémát okoz a vízhiány és az aszály. Nélkülözhetetlen a természetes vizeket veszélyeztető tényezők ismerete, mert csak így lehet a negatív hatásaikat időben elhárítani.
 
Miért kardinális kérdés a vizes élőhelyek megőrzése?
A vizes élőhelyek:
 
fontos szerepet játszanak a globális ökoszisztémában
döntő jelentőségűek a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából
tárolják és tisztítják a vizet
létfontosságúak az élet, a jólétünk és a bolygónk egészsége szempontjából
kulcsszerepet játszanak az élelmezésben, hiszen az akvakultúra az egyik leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazat, az édesvízi halászat pedig 2018-ban önmagában 12 millió tonna halat biztosított
a biológiai sokféleség őrzői - a világ állatfajainak 40 százaléka vizes élőhelyeken él
megvédenek bennünket, részt vesznek az áradások és viharok elleni védelemben, mert nagy mennyiségű vizet képesek elnyelni
segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, mert kiváló szénmegkötők
előnyösek a gazdasági fejlődés szempontjából, hiszen az árvízszabályozás, a viharvédelem, a víztisztítás, a vizes élőhelyekről kikerülő különböző termékek, a szabadidő és a turizmus, évente közel 50 billió dollár értéket tesznek ki - globálisan több mint egymilliárd ember megélhetése függ tőlük
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyáltalán nem mindegy, mikor és hogyan metszed az orgonát!

2023. március 20. 10:00
Ha sok virágot szeretnénk, nem mindegy, milyen módon végezzük el a metszést!
 
Az orgona olyannyira különleges helyet tölt be a szívünkbe, hogy habár összesen csak körülbelül három hétig gyönyörködhetünk a virágainak látványában, nagyon sok kertben adunk neki helyet. De ez nem is csoda, hiszen csodálatos látványt nyújt, és az illata is leírhatatlan, amely teljesen belengi a kertünket.

A fák az emlékeiket genetikailag kódolják a magokban. Utódaiknak adott tapasztalat…

2023. november 03. 14:57
Hogyan adják tovább a tapasztalataikat a fák a következő generációknak? A növények is tanulnak, tapasztalnak és ezt hasznos, ha át tudják adni az utódaiknak. Erre is van megoldásuk...
Habár még az emberi test működését illetően is tele vagyunk talányokkal, mégis időt kell szánnunk arra, hogy a növény- illetve állatvilág rejtélyeit is próbáljuk megfejteni.