A munkaadónak sem érdeke ok nélkül előírni a védőoltást

2021. november 10. 09:01
A többség várhatóan nem él a lehetőséggel
A munkaadónak sem érdeke ok nélkül előírni a védőoltást

Azoknál a vállalkozásoknál sem kapkodják el a döntést, ahol érdemben fontolóra vették a lépést, mivel a bevezetése körültekintést igényel, és az előnyök mellett komoly hátrányokkal is járhat. A munkáltatók összességében üdvözölték a kormány döntését, míg a munkavállalók – oltottságtól függően – megosztottan fogadták. 

Sok vállalkozás már döntött a védőoltás előírásáról. Elsősorban ott, ahol a lépés egy esetleges kényszerleállást is megakadályozhat. Kedvező, hogy a foglalkoztatók saját hatáskörben dönthetnek, figyelembe véve a korábbi munkahelyi tapasztalatokat, mérlegelve a járvány terjedésének, kezelésének a helyi sajátosságait is. 

Sehol sem érdeke a munkáltatónak, hogy valós indok nélkül kényszerítsen új szabályokat az alkalmazottakra, ezzel kockára téve a munkahelyi békét. A legtöbb munkáltató várhatóan nem köti az oltottsághoz a munkavégzést.

– számoltak be a Magyar Nemzet kérdésére az érdekképviseletek a kormányrendelet megjelenése óta eltelt egy hét tapasztalatairól. Ennek elsősorban az az oka, hogy már a korábbi járványhullámok idején, de legkésőbb a harmadik hullámot követő nyitásra bevezették a cégek azokat a helyi szabályokat, amelyek védik a dolgozókat. 

Idetartozhat az általános maszkhasználat, az időszakosan kötelező vírusteszt, a hibrid munkavégzés vagy a védettséget élvezők oltatlanok számára is méltányolható előnyös megkülönböztetése. 

A képviseletek kiemelték ugyanakkor, hogy minden foglalkoztatónak a minél nagyobb munkahelyi átoltottság az érdeke, ám ezt a tapasztalatok szerint inkább ösztönzéssel segítik elő. 

Az oltást jellemzően pótszabadsággal vagy akár jelentős, több tízezer forintos egyszeri juttatással ismerik el a vállalati szféra és a pénzügyi szektor meghatározó szereplői. 

Elsősorban azokon a munkahelyeken jelenthet segítséget az oltás előírása, ahol a fertőzés terjedésének a kockázatát más eszközökkel nem lehet mérsékelni. 

A munkáltatónak kötelessége a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése. Bizonyos munkakörökben – például a szociális ágazatokban, az egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatásoknál, az ipar területein – vagy azokon a munkahelyeken, ahol a beosztottak nem tudnak otthonról dolgozni, esetleg egymástól megfelelő védőtávolságot tartani, a vakcinázottság lehet az egyetlen alternatíva.

A létszámhiánnyal és a toborzási nehézségekkel küzdő cégek mozgástere szűkös: akár a működésüket is veszélybe sodorhatják, ha az oltatlan munkavállalók inkább a fizetés nélküli szabadságot választják vagy másik állás után néznek.

Forrás: HírTV / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Fokozhatja a járvány a kelet-európai átkot: az agyelszívást

2020. május 07. 08:36
Francia kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a home office új folyamatokat indíthat el a globalizált munkaerőpiacon.

Félelem és értetlenség között - hogyan kezelje a vezető a covidhelyzetet az irodában?

2020. október 01. 12:45
Ahogyan nő a fertőzöttek száma, egyre több munkahelyen okoz feszültséget a koronavírus-helyzet kezelése. Vannak, akik nem értik, miért kell félni, mások rettegnek, legszívesebben otthon maradnának, ám ezt nem mindenhol lehet. Mit tehet egy vezető, hogy egyben tudja tartani a békeidőben jól működő, de a covid mentén szétszakadni látszó csapatát?