Az árstopok puskaporos hordók az élelmiszerlánc szereplői között
2023. május 16. 19:16
Az olcsó importtermékeknek kedvez az, ami most történik.
Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke beszélt erről a Magyar Közgazdasági Társaság online rendezvényén.
Előadásában részletezte, hogy milyen folyamatok jellemezték a magyar élelmiszeripar fejlődését 2015 óta. Mint mondta, meglepetésre az ipar egészének növekedését az utóbbi 5 évből 4-ben meghaladta az élelmiszeripar növekedése, pedig ez általában fordítva van.
Az ágazat jó mutatóiban nagy szerepet játszott az export, mivel az élelmiszeripari ágazat bevételeinek 45 százaléka exportból származik a KSH adatai szerint. "Nehéz időszakokban az export növekedése szokta megmenteni az ágazatot" – jelentette ki Éder Tamás.
Most viszont valószínűleg nem reménykedhetünk ebben, a 2023. első negyedéves adatok azt mutatják, hogy 10 százalékos visszaesés van a termelésben, amit az export sem fog tudni kiegyensúlyozni.
A kihívásokat sorolta:
- A gyártáshoz szükséges anyagok, eszközök, gépek ára a forint gyengülése (2022-ben) miatt drasztikusan megemelkedett.
- Az energiahordozók árának emelkedése és az ár tervezhetetlensége. Igaz, hogy már csökkentek az árak, de sokan ragadtak benne magasabb árszinten kötött szerződésekben.
- Béremelések.
- Munkaerőhiány.
- Alapanyaghiány a háborús helyzet és az aszály miatt.
- A NETA emelése és a termékkör bővítése.
- Az ársapka fennmaradásának következtében kialakuló kereskedői kármentési gyakorlat okozta bizalomvesztés a termékpálya szereplői között.
- A fogyasztói kereslet várható, jelentős csökkenése.
- GVH vizsgálat, kötelező akciók, árfigyelő rendszer bevezetése.
- Szintén érdekes adat, hogy a mezőgazdasági termelői árindex (149,7 százalék) és az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexének (134,2 százalék) különbsége 15,5 százalék volt 2022-ben, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek árainak emelkedését nem tudta teljes egészében beépíteni áraiba az élelmiszeripar.
A belföldi élelmiszeripar fejlesztése az évtizedek óta nem látott nehézségek ellenére sem állhat le – mondta.
Az ársapka kapcsán részletezte azt, hogy milyen hosszabb távon jelentkező problémákhoz vezet az intézkedés. Eredetileg csak néhány hónapra tervezték az élelmiszerár-sapkát, ami nem okozott volna gondot. A növekvő terhek kompenzálására a kiskereskedők különféle megoldásokat találtak, nagy súlyt kapott a megoldások között az olcsó import keresésének lehetősége.
Éder Tamás úgy véli, hogy a drágulást árszabályozással hosszú távon nem lehet ellensúlyozni.
Emiatt ma már egyre feszültebb a viszony az élelmiszerlánc szereplői között, és az intézkedés is tehet arról, hogy egyre több az import termék a belföldi forgalomban – állapította meg.
Véleménye szerint a kereskedőknek és a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a fogyasztói árakat a termelési költségekkel arányosan kell emelni.
Hozzátette, hogy az utóbbi 3-4 év pozitív tendenciái azt mutatták, hogy a kiskereskedők preferálják a magyar termékeket, és csökkentették az importot. 2018 után 2021-ben és 2022-ben a belföldi értékesítés bővülése meghaladta az élelmiszer-kiskereskedelem bővülését, némileg javult a polcokon a magyar termékek aránya.
A fentebb felsorolt körülmények következményei nem túl bíztatóak: nő az alacsonyabb minőségű termékek és a helyettesítő termékek (pl. frissföl, hús helyett húskészítmény "rudacska") jelentősége, jellemző lesz a diszkontosodás. Nagyobb teret nyernek az olcsó importtermékek, a termékfejlesztések és a beruházások pedig elmaradhatnak pont akkor, amikor jelentős fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni.
Éder Tamás amellett, hogy az élelmiszeripart támogató kormányzati döntések szükségességére hívta fel a figyelmet, azt is megjegyezte, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell a termékek valódi önköltségéről ahhoz, hogy a magyar élelmiszeriparnak legyen jövője.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Ukrajna rekordmennyiségű fagyasztott málnát exportált 2022-ben
2023. február 03. 13:18
Az ukrán bogyós gyümölcs termelők 2022-ben a korábbi rekordot megdöntve növelni tudták a fagyasztott málna exportját. Ez különösen elképesztő, ha figyelembe vesszük az orosz háború miatti rendkívül nehéz körülményeket, Ukrajna egyes területeinek megszállását, a munkaerőhiányt, a nagyon drága és nehéz logisztikát, valamint a rendszeres orosz támadásokat polgári infrastruktúra ellen, különösen az energiatermelő és -elosztó rendszerek ellen.
A naptári év végén a fagyasztott málna ukrajnai exportja elérte a 40 000 tonnát, ami 20%-os növekedést jelent a 2021-ben felállított korábbi rekordhoz képest. Ez tükrözi az Ukrajnában gyorsan növekvő fagyasztási kapacitást, valamint a termesztett málna termelésének és minőségének növekedését.
A szupermarketes mézek 80 százaléka hamisított?
2024. október 31. 18:46
Legalábbis Németországban úgy tűnik, ez a helyzet.
