2017. január elsejével jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – derül ki a kormány most megjelent határozatából. Ez azt jelenti, hogy az agrár- és a vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő MVH eddigi feladatait más szervezeteknek kell átvenniük. A hivatalt a minisztériumi háttérintézményeket érintő, Lázár János-féle átalakítási csomag részeként szünteti meg a kormány.

A kormányhatározat szerint az MVH kifizető ügynökségi feladatait a Magyar Államkincstár veszi át, miközben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) kapcsolatos feladatok a Miniszterelnökséghez, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaphoz (EMGA) és a nemzeti agrártámogatásokhoz köthető teendők a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerülnek. A hivatal megyei kirendeltségeit pedig a kormányhivatalokba olvasztják úgy, hogy a szakmai irányítás a Miniszterelnökséghez és az FM-hez tartozik majd.

Az átszervezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az MVH vidékfejlesztést érintő feladatait a Miniszterelnökség látja majd el, míg az összes többi támogatásét – így a legnagyobb részarányt képviselő közvetlen kifizetésekét - az FM. Ez számokban kifejezve úgy néz ki, hogy a Miniszterelnökség az 1300 milliárd forintos magyar vidékfejlesztési támogatás MVH-s feladatait venné át a 2020-ig tartó, mostani uniós költségvetési ciklusban, az FM pedig összesen 3700 milliárdnyi forrásét.

Ezzel a jelenlegi felállás alapvetően nem módosulna, mivel az úgynevezett irányító hatósági funkciókat e két tárca most is ilyen leosztásban látja el. A lényeges változás az lesz, hogy az agrártárca elveszti az agrár-csúcshivatalnak számító MVH-t, amely most teljes egészében Fazekas Sándor irányítása alá tartozik. 

Mint ismert, az agrárminiszter a hivatal megszüntetését kezdettől fogva ellenezte, emiatt pedig az év elején példátlanul éles, nyilvánosság előtti vita robbant ki közte és Lázár János között. Az egész ügy azonban nagy valószínűséggel arra vezethető vissza, hogy a vidékfejlesztési támogatások elosztása az agrártárcától már 2014-ben a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez került. Ezzel a 2014-2020-as, pályázatokhoz kötött új vidékfejlesztési támogatások elosztásánál már a Miniszterelnökség hozta meg a döntéseket, miközben az EMGA-pénzek felhasználásánál jóval nagyobb uniós jogszabályi automatizmusok működnek, vagyis a kifizetéseknél itt sokkal kisebb a nemzeti döntési mozgástér, hiába felügyeli nagyobb összeg sorsát az FM.

A vidékfejlesztés miniszterelnökségi átvétele óta kiderült, hogy az FM és a Miniszterelnökség viszonya nem volt felhőtlen az MVH miatt, és szakértők szerint ez is komolyan közrejátszott abban, hogy Lázár János a háttérintézményi átszervezési csomag részeként a hivatal megszüntetése mellett állt ki. Ma már ugyanakkor az okozza a legnagyobb dilemmát, hogy az átalakítás hogyan érinti majd a támogatások tényleges kifizetését. 

Eleve felmerül, hogy egyes mostani MVH-s feladatokat az uniós szabályozás miatt „be lehet-e vinni” minisztériumokba. A nagyobb kérdéseket azonban az veti fel, hogy az átalakítás nyomán szükség lesz-e az új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára. Ha ugyanis Brüsszelnek a teljes új kifizetési és irányítási rendszert akkreditálnia kellene, a folyamat akár éveket is igénybe vehetne. Ez alatt pedig az uniós támogatásokat nem lehetne kiutalni, vagyis az MVH átszervezése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztetné az EU-pénzek kifizetését. Ezért már most újabb vitákat gerjeszt, hogy az MVH-t a kormányhatározatban rögzített feltételek szerint egyáltalán meg lehet-e szüntetni, a 2017. január elsejei határidő betartása pedig szakértők szerint teljes képtelenségnek tűnik.

Forrás: agrarszektor.hu