Magyarország kiemelt számú kiállítóval képviselteti magát az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron

2017. május 16. 08:44
A magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjához kapcsolódóan Magyarország kiemelt számú kiállítóval van jelen az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron, mintegy ötven kiállító képviseli az anyaországot - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Újvidéken, miután megnyitotta a magyar pavilont.

Az élelmiszeripari termékektől kezdve egészen a mezőgazdasági gépekig, a magyar élelmiszer-gazdaság szinte valamennyi területe képviselteti magát a szerbiai seregszemlén - tette hozzá a tárcavezető.  
Fazekas Sándor kiemelte: az a cél, hogy a vajdasági magyar, illetve a szerbiai termelők a magyar mezőgazdaság technológiai termelési hátteréhez tudjanak kapcsolódni, hogy azokat a gépeket, megoldásokat átvehesék, amelyek az Európai Unión belül is bizonyítottak, és amelyeknek köszönhetően a magyar gazdaság is versenyképes.

Kép letöltése
 
Fotó: Molnár Edvárd/MTI



Magyarország számára Szerbia nagyon fontos partner, a Vajdaság, a vajdasági magyarok pedig elsőrendűen fontos kapcsolatot jelentenek - szögezte le a tárcavezető. Hozzátette, hogy a magyar kormány a gazdaságfejlesztési programján keresztül azt szeretné elérni, hogy a vajdasági magyar termelők jövedelmezőbben és sikeresebben tudjanak boldogulni.

Nemcsak a Szerbiába irányuló magyar export ér el jelentős mértéket, hanem Magyarország is fogadókész a szerbiai termékekre - hangsúlyozta Fazekas Sándor, majd reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom a jövőben tovább erősödik.

Kép letöltése
 
Fotó: Molnár Edvárd/MTI



A kétoldalú együttműködésekről szólva rámutatott, hogy Budapest kiemelten érdeklődik aziránt, hogy Szerbia a szójatermelésen keresztül a takarmányozáshoz szükséges fehérje szempontjából önellátó, ezt ugyanis kevés európai ország mondhatja el magáról. Mint mondta, Magyarországnak is van GMO-mentes szójaprogramja, és ezen a területen megoszthatók lennének a tapasztalatok. Emellett további ígéretes együttműködési területnek nevezte a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fafajták feltérképezését és átvételét, ez az ügy ugyanis mindkét országot egyaránt érinti.  

A magyar stand megnyitásán Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 84. alkalommal megrendezett vásár évről évre bővül, idén 60 országból 1500 kiállító érkezett. Emellett rámutatott, hogy a magyar kiállítók száma is növekvő tendenciát mutat. Hozzátette azonban, hogy nemcsak a Magyarországról érkező kiállítók száma növekszik, hanem azoké is, akik már a Vajdaságban tevékenykednek, és azt tervezik, hogy folyamatosan jelen lesznek ezen a piacon.

Kép letöltése
 
Fotó: Molnár Edvárd/MTI

 

Pásztor István felhívta a figyelmet arra, hogy a vásár keretében magyar-szerb befektetői fórumot tartanak, ugyanis folyamatos és jelentős az érdeklődés a cégalapítás, a piaci megjelenés iránt.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Földet örököltek, de semmit nem tudnak róla - Nagyon sokan vannak

2018. május 25. 06:25
Alapjaiban változtatná meg a földbecslések rendszerét egy győri startup. Az Agrotax Kft. azt a piaci rést használná ki, hogy ma már a mezőgazdaság szinte minden területét digitalizálták, a termőföld-értékbecslés azonban a gyakorlatban még mindig a klasszikus módszerekkel történik. Sáhó Ákos, a cég ügyvezetője a Porfolio-nak azt is elmondta, hogy országos szintű partneri hálózatépítésben is gondolkodnak, és eddig már összesen 14 ezer hektár termőföld értékelését végezték el.

Miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

2017. november 20. 09:24
Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).
Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?