Mesterségesen megdrágítaná a húsok és tejtermékek árát a Világbank
2024. május 08. 13:05
Szerintük csak így érhető el, hogy kevesebbet fogyasszunk belőlük és csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A Világbank szerint a gazdag országoknak csökkenteni kellene az erősen szennyező élelmiszerek iránti keresletet – fotó: pixabay.com
Egy új dokumentumban a Világbank azt javasolja, hogy a gazdag országok a CO2-gazdag termékek, – például a vörös húsok és a tejtermékek – támogatására fordított milliárdokat a jövőben inkább éghajlatbarát termékekre költsék el, segítve ezzel a baromfitenyésztők, illetve a gyümölcs- és a zöldségtermesztők munkáját – olvasható a portfolio.hu cikkében.
Az ajánlás egyike a bank azon javaslatainak, amelyekkel a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatból származó, az éghajlatot károsító szennyezés csökkentésére törekszik. Ezek a szektorok felelősek ugyanis az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának közel egyharmadáért.
A Világbank nettó nulla kibocsátású az agrár-élelmiszeripari rendszerről szóló terve stratégiai fontosságú pillanatban jelenik meg, hiszen a Párizsi Megállapodáshoz csatlakozott országok 2025 végéig készülnek az éghajlatvédelmi terveik aktualizálására. A szervezet azt szeretné elérni, hogy a tisztviselők jobban figyeljenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokra, amelyeket szerintük sokáig elhanyagoltak és alulfinanszíroztak.
A jelentés szerint az országoknak évente 260 milliárd dollárt kell ezekbe az ágazatokba irányítaniuk ahhoz, hogy komolyan lehessen venni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásaikat.
A Világbank véleménye az, hogy a kormányok részben betömhetik ezt a hiányt, ha a vörös húsok és a tejtermékek támogatására szánt összegeket az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású alternatívák irányába terelik.
A tervezet állítása szerint az átállás az egyik legköltséghatékonyabb módja annak, hogy a gazdag országok csökkentsék az erősen szennyező élelmiszerek iránti keresletet. Lényegében ezzel az éghajlati hatásokat áraznák be az élelmiszerárakba.
„Az állati eredetű élelmiszerek teljes költségalapú árazása, amely tükrözné azok valódi klímaköltségeit, versenyképesebbé tenné az alacsony kibocsátású élelmiszereket" – olvasható a jelentésben, amely azt is kiemeli, hogy a növényi alapú étrendre való átállással kétszer annyi bolygót melegítő gázt lehetne megtakarítani, mint más módszerekkel.
Leegyszerűsítve azt javasolják, hogy az államok a vörös hús – például a sertés-, a marha-, a juh-, a ló- és a vadhúsok – termelése helyett a kisebb ökolábnyommal rendelkező baromfitenyésztést támogassák, és kevesebb anyagi forrás felhasználását engednének a tejtermékek gyártásának finanszírozására is.
A Világbank ajánlása szerint a vörös húsoknak és a tejtermékeknek drágábbnak kell lenniük annak eléréséhez, hogy kevesebbet fogyasszunk belőlük.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Rendkívüli támogatást kapnak a kis hentesüzletek
2023. január 09. 11:54
A kormány négy és félmilliárd forinttal támogatja a kis hentesüzleteket - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett. Az agrártárca tisztában van a kiskereskedelmet sújtó nehézségekkel, legyen szó akár az energiaköltségek vagy a szankciós infláció hatásairól, a minisztérium éppen ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat szereplőinek – tette hozzá.
Magyarország ellenőrzi a hazai tárolókban lévő ukrán gabonát
2023. május 23. 16:29
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szakemberek minden hazai gabonatárolót felkeresnek.
A kormány amellett, hogy az országon áthaladó ukrán gabonát és annak útját ellenőrzi, most a korábban hazánkba érkezett termények minőségét is megvizsgálja.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy Facebookra feltöltött videóban beszélt arról, hogy a napokban az Agrárminisztérium által elrendelt célellenőrzés során az élelmiszerlánc-felügyeleti szakemberek minden hazai gabonatárolót – körülbelül 700 – felkeresnek és mintát vesznek az ott elhelyezett, de korábban nem vizsgált ukrán gabonatételből.
