2000 óta felére, 2 millió alá esett a mezőgazdaságban dolgozók száma a japán szigeteken, és a még munkaképesek kétharmada is idősebb 65 évnél. Ennek ellenére – részben a yen gyengülése révén – a mezőgazdasági termékek exportja 2015-ben rekordszintet ért el, ám kétséges, hogy ez a szint fenntartható-e.
Igaz, egyes gazdaságok próbálkoznak az olcsó külföldi munkaerővel, azonban Japán általánosságban nem fogad külföldi munkavállalókat. Sok vállalat viszont úgynevezett szakmai-képzési programokat indít afféle hátsó ajtóként, így tesz szert kiegészítő munkaerőre. Az így alkalmazottak egy része azonban nem utazik vissza a hazájába. A kormány kimutatása szerint az év eleje óta mintegy 60 ezer külföldi maradt engedély nélkül Japánban.

A helyzet oda vezetett, hogy az elmúlt évben már 1700 illegálisan alkalmazott külföldi mezőgazdasági munkást találtak, háromszor annyit, mint egy évvel korában, és jóval többet, mint bármilyen más szektorban, de ahogy a dolgok állnak, a gazdáknak nem érdekük hogy ezt jelentsék a hatóságoknak. A helyi munkaerő ugyanis igen drága, és ha más ázsiai országból származó, jóval olcsóbban dolgozó „vendég”munkásra sikerül szert tennie egy farmernek, rejtegeti, amennyire tudja, hogy fenntartsa gazdasága működőképességét.

agrarszektor.hu