Puhítás: a köztévében ártalmatlan PR-fogásnak nevezték a rabszolgatörvényt
2018. december 14. 08:07
A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni.
A munkavállalók túlnyomó része nem fogja érzékelni azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi a többlet önkéntes túlmunkát - jelentette ki Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában; nyilatkozatát az MTI is idézte.
Szajlai szerint munkaerőhiánytól feszített munkaerőpiacon a cégeknek sem érdeke, hogy akaratuk ellenére dolgoztassák az embereket, továbbá a leginkább érintett feldolgozóiparban jellemzően erős a dolgozói érdekképviselet. A kormánypárti lap helyettes vezetője szerint „a jogszabály csupán lehetőséget ad a többlet túlmunkára azzal, hogy 250 óráról 400-ra emeli a vállalható túlórák számát”, de önkényesen a jövőben sem lehet senkit többletmunkára kényszeríteni.
A módosítás alapján azonban minden munkaadó megkövetelheti a 400 órás túlmunkát, – így az elvileg szabad dolgozó hiába váltana munkahelyet, mindenütt ugyanolyan olyan szerződést tolnának elé. A munkavállalót pedig senki sem védi meg a HR-osztályon, négy fal között érő nyomástól.
Ha a törvénymódosításnak ennyire nem lenne súlya, hatása, akkor nyilvánvalóan szükség sem lenne rá. Szajlai Csaba meghökkentő okkal magyarázta, hogy miért fogadták el mégis: „ A túlórakeret növelése tulajdonképpen egy PR-intézkedés, ami előnyt jelenthet Magyarország számára a működő tőkéért zajló versenyben” - mondta a köztévének nyilatkozva.
Utóbbi rögtön cáfolható azzal, hogy a kormány bevallottan a német nagyvállalatok kérését teljesítette a rabszolgatörvénynek is nevezett módosítással. Márpedig a német iparóriások nem elégednek meg a PR-ral, érezhető kedvezmények kellenek nekik, hogy összeszerelő üzemeiket ne vigyék tovább olcsóbb munkaerejű országokba.
nepszava.hu
Kapcsolódó cikkek
Táppénzről visszatérőnek felmondanának. Mennyi lesz a végkielégítés?
2019. szeptember 17. 11:44
„Van egy munkavállalónk, aki 2016.01.01-jétől dolgozik cégünknél. Ez a munkavállaló 2018.09.15-étől táppénzen van folyamatosan, és ennek 1 éves időtartam letelte után szeretne visszajönni cégünkhöz dolgozni. Átszervezések, valamint egészségi állapota miatt nem tudunk neki munkát biztosítani. Ezért felmondanánk neki. Kérdésem, hogy ha az üzemorvos nem engedi dolgozni, felmondás esetén jár-e neki végkielégítés? A táppénzes időszak miatt mennyi végkielégítés jár neki, és a kiszámítás módja is érdekelne.” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Munkaerő pótlás költsége
2022. január 12. 07:39
Azok a keresések, amelyek az elvándorolt munkaerő pótlására irányulnak, valójában már egy realizált veszteség utáni további kár enyhítésére törekednek. Próbáljuk meg számszerűsíteni, hogy mennyibe is kerül a fluktuáció, a munkaerő pótlása? Vagyis mekkora kár keletkezik egy felmondás – toborzás – beillesztés ciklusban?
