Zambó Péter szerint az Agrárminisztérium részéről az ágazathoz való felelős hozzáállást legjobban a Közös Agrárpolitika támogatási keretei mutatják. Az agrártárca a támogatási rendszer kialakításának folyamatában is kiemelt figyelemmel kezelte a magán erdőgazdálkodók szakmai szervezeteinek véleményét, ötleteit és észrevételeit és építette be a KAP Stratégiába.

 

Az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár közös eredménynek nevezte, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban mintegy 310 milliárd forintnyi forrás áll az ágazat rendelkezésére, a támogatási összegnek pedig a döntő többsége a magánszektorban hasznosul.

Zambó Péter ismertette: az ágazat korábbi teljesítőképességét is elismeri, hogy a közelmúltban meghatározott menetrend alapján az erdészeti szektor az elsők között, már 2024 februárjában számíthat a kiírások megjelenésére. Új területeken nyílik lehetőség az erdőgazdálkodás támogatására, mint például a képzési, tanácsadási rendszerek kialakítására szolgáló fejezetek vagy éppen a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozásindítását segítő kiírások. Ez a forrásnövekedés az államtitkár szerint ösztönzőleg hat a magán erdőgazdálkodás teljes vertikumára.

 

Mintegy ötszázezer magyar ember birtokolja az ország erdőterületének közel felét. Cél, hogy az erdő ne tulajdonosi tehertétel, hanem vonzó gazdálkodási alternatíva legyen a magyar agráriumon belül. Ezt szolgálják a születő jogszabályok és a magánerdőket előnyben részesítő támogatási rendszer – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy megfelelő ösztönzést kívánnak adni azok számára is, akik zöld befektetésként tekintenek erdeikre. Akik nemcsak a faanyag hasznosítására, hanem az erdők környezeti értékének növelésére alapoznak. Ezért a Közös Agrárpolitika erdészeti támogatásainak jelentős részét zöld célkitűzésként fogalmazták meg. Felhasználásukkal növelhető az erdők alkalmazkodóképessége, erősíthetők a klímaváltozást csökkentő hatásaik, tudatosan fejleszthetőek az erdei ökoszisztéma nem anyagi jellegű szolgáltatásai.

 

forrás: AM Sajtóiroda