Április 22-23-án „Világörökségünk – a Puszta napja” címmel két napos programkavalkáddal várják a Hortobágyra és térségébe érkező látogatókat. Az érdeklődők találkozhatnak a pásztorokkal és jószágaikkal, a Hortobágy természeti kincseivel és belekóstolhatnak a helyi ételekbe is.

 

Hortobágy település központja egyébként hamarosan megújul: a felújítás érinti a vásártér, a Pásztormúzeum és a Körszín épületét is. A kivitelezési munkák miatt idén a Kilenclyukú hídon nem tudnak a jószágok és a pásztorok átvonulni, a Puszta napja rendezvénysorozat viszont rengeteg más élménnyel várja a látogatókat.

Szinte az egész világon alapvető élelmiszernek számít a hagyma, mégis óriási különbségek tapasztalhatók az árak és termések között.

Svédországban a nagyon magas zöldségárak 72 éve a legnagyobb élelmiszerár-emelkedést okozzák, miközben hozzájárulnak az elmúlt 30 év legmagasabb inflációjához. Az infláció Svédországban 2023 februárjában 12%-ra emelkedett.

 

Szakértők szerint Svédországban 1951 óta nem volt ilyen drasztikus élelmiszerár-emelkedés.

Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.

 

Az ökologikus szemlélettel összeállított növény-kiültetésekkel pedig egész évben mutatós, olcsóbban fenntartható zöldfelületekkel gazdagíthatjuk környezetünket.

A fővárosban 42 helyszínen kezel a Főkert erdőterületet. Ezek rendkívül felszabdalt helyszínek, nagyságuk a 300-400 négyzetmétertől több hektárig terjed. Fenntartásukhoz tízéves erdőterv készült, melyben külön megvizsgálták mindegyik terület fafajösszetételét, és meghatározták a szükséges beavatkozásokat is, vezette fel a Miyawaki-erdőkről szóló előadását Zakar András, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízió vezérigazgatója.

A Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó kifizetéseket lehet igényelni, ezek hamarosan meg is érkezhetnek.

 

Mintegy 12,5 milliárd forint támogatáshoz juthatnak az agrárvállalkozók a hónap végéig – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Nagy lehetőségek vannak a hazánk és Georgia közötti mezőgazdasági együttműködésben, nem véletlenül jött létre stratégiai partnerség a két nemzet között - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Tamara Liluashvilit, Georgia nagykövetét.

 

A tárcavezető kiemelte, a vetőmagtermesztésben komoly együttműködési lehetőség van Georgia és Magyarország között. Hazánk kész arra, hogy kiváló minőségű terményeket szállítson a kaukázusi országba, és így azok a helyi adottságoknak megfelelően továbbszaporítva eljuthatnak más keleti piacokra is. Fontos előrelépés lenne, ha a georgiai szakemberek jönnének hazánkba és tanulmányoznák az itteni termesztési módszereket és technológiákat. További lehetőség rejlik abban, ha az egyetemek és a kutatóintézetek szintjén is szorosabb lenne az együttműködés. A szakemberek és a diákok kölcsönös cseréje tovább erősítheti ezt a folyamatot.

 

Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.

 

A tárcavezető hangsúlyozta, a természet az egyik legnagyobb kincsünk, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy fenntartható és biztonságos környezetben élhessünk. Nagy István kiemelte, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, és 600 ezer méhész dolgozik. Összehasonlításul: Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartanak a gazdák és 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk a legmagasabb a világon.

Bányavölgyi Donáta ezúttal Abádszalókon, a XV. Tiszator Böllérfesztiválon járt az AgroTime stábjával, hogy mélyebben is megismerje a hagyományos magyar disznótort, a vele járó összetéveszthetetlen miliőt, és megkóstolja hamisítatlan tömény hungarikumunkat, amiből aztán több mint kóstolás lett… De hát az igazi disznóvágás már csak pálinkával jár.

 

Ezt hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Agrárium 2023 című konferenciáján, Kecskeméten.

 

A tanácskozás megnyitóján egyebek mellett kiemelte, hogy az idei év nemzeti költségvetésében 750 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazat számára. A Magyar Államkincstár várhatóan március végéig kifizeti a gazdáknak járó kárenyhítési juttatást az állami kockázatkezelési rendszer keretében, és úgy véli, a „tavaszi kép” biztató: optimisták lehetünk a gabonaév tekintetében.