A hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum a Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és mindezt a legmodernebb interaktív eszközökkel mutatja be.

 

Ottjártunkkor Lakatos Anna, az intézmény igazgatóhelyettese, muzeológus vezetett minket körbe a Grassalkovich-kastély épületében, amelynek három szintjén természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók.  

Tavaly indult el a tematikus Egri Csillag Hét, és idén március 9. és 16. között újra a figyelem középpontjába kerül az Egri bikavér fehérboros párja. Országszerte éttermek, borbárok, borkereskedések és maguk az egri pincészetek szerveznek programokat, ajánlanak tavaszi fogások mellé Egri csillagot, valamint állítanak össze egyedi borcsomagokat.

Az Egri csillagot a tavasz borának nevezik frissessége, üde gyümölcsös aromái miatt, és a házasítás folytán összetett illat- és ízvilágában gyakran érezhetőek az évszak szimbólumának számító virágos jegyek. Emellett a bortípus legismertebbnek számító classicus tételeinek új évjáratai ebben az időszakban debütálnak.

Súlyos károkat okozna az európai uniós – így a magyar – csirke- és étkezésitojás-termelőknek, ha megvalósulna az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) legújabb tanulmányában rögzített állatjóléti javaslatcsomag. A Baromfi Termék Tanács (BTT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az EFSA-ajánlások kizárólag állatjóléti szempontokat vesznek figyelembe, de a súlyos környezetvédelmi, gazdasági és szociális következményekkel nem számolnak.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar – így a baromfiágazat – legfontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, megfizethető és környezeti szempontból is fenntartható élelmiszerekkel lássa el a fogyasztókat. Ezen alapcélok megvalósulását sérthetik azok a javaslatok, amelyeket az EFSA közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya tartalmaz. A hivatal dokumentuma a csirkék és a tojótyúkok állatjóléti feltételeivel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára.

A tavasz közeledtével sokan egyre hamarabb szeretnének növényeikkel foglalkozni, és a palántanevelést már jó korán megkezdik. Ezt azonban nem feltétlenül jó elsietni…

 

Miért nevelünk palántát?

Hazánkban május 10-e az az időpont, ami után a tapasztalatok alapján már nem kell számítani talajmenti fagyokra sem. Május 10-e előtt is kiültethetünk palántákat, hiszen a szabadföldben sokkal gyorsabban fejlődnek, csak ekkor a talajmenti fagyra nagyobb a kockázat. E kockázat mérsékelhető például fátyolfóliás takarással. Tehát ez szerencse kérdése, ha nem kap fagyot a korán kiültetett palántánk, akkor még korábban lesz termés, ha kap fagyot akkor vagy elpusztul a palánta, vagy ha túléli akkor hetekre visszaveti a fejlődését.

Az állami erdőgazdaságok elkötelezett hívei a természeti környezet megóvásának, magas szakmai színvonalon gyarapítják és felügyelik hazánk természeti örökségét. Kiemelt figyelmet fordítanak az általuk kezelt erdőterületek hulladékmentes állapotban tartására. 2020-tól 2022 év végéig közel 20 tonnányi illegális szemétlerakatot szűntettek meg erdeinkben.

Nincs annál szomorúbb látvány, mint amikor az ember családjával kirándul és az erdőben szeméthalmokat, illegális hulladék lerakatokat talál. A Tisztítsuk meg az Országot! projekt keretében az erdők, mezők is mentesülnek a hulladéktól, mert a programba bekapcsolódtak az állami erdészeti társaságok is a kezelésükbe tartozó területek illegális hulladéktól való mentesítésével. A Program lebonyolítása érdekében jött létre a HulladékRadar applikáció, amellyel az erdő látogatói az erdőben elhelyezett és észlelt illegális hulladék alapadatait és helyszínét is bejelenthetik.

Az ukrán agrártermelők helyzetét a gépek és növényvédő szerek, valamint a munkaerő hiánya is nehezíti.

 

Az agrarheute.com hírportál beszámolója szerint az ukrán műtrágya gyárak a háború kezdete után többnyire megszakították a működésüket, a megmaradt két gyár együttes éves kapacitása pedig a korábbi 5,2 millió tonnáról 1,2 millió tonnára csökkent.

Családi napot tart a 5. Beporzók napja rendezvénysorozat alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) március 11-én, e hét szombaton. A program részeként többek között ismeretterjesztő programokkal, koncerttel, mézkóstolással és kézműves-foglalkozásokkal várják a kisgyermekes családokat a helyszínre.

A hétfői budapesti sajtóeseményen Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója fontos feladatként jelölte meg, hogy a környezetvédők a rovarok védelmére is intenzíven hívja fel a figyelmet, mivel ökológiai szempontból a szerepük kiemelten fontos. Szűkebb lakókörnyezetében ráadásul mindenki megtalálhatja azt a tevékenységet, mellyel erősítheti a rovarok védelmét - tette hozzá a múzeum főigazgatója.

 

Magyarország célja az volt a Közös Agrárpolitika megújításával, hogy az új irányt szabjon annak az átállásnak, amelynek az eredményeként az európai mezőgazdaság fenntarthatóvá, rugalmasan reagálóvá és korszerűvé válik - közölte Nagy István agrárminiszter a Romániai Biogazdálkodók 18. Konferenciáján, szombaton, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a felelősségünk hatalmas, hiszen csak egy díszlet lesz a talaj, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra. Nagy István elmondta: az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma.