A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet az OECD kimutatása szerint.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat együttes bruttó hazai termék (GDP) termelése folyó áron 416,04 milliárd forintot tett ki 2021 második negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves becsléséből kiderült, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,1 százalékkal növekedett egy év alatt.

Munkajogászként a legkülönbözőbb jelzéseket kapom annak tekintetében, hogy az otthon munkát végzők többet vagy kevesebbet dolgoznak-e, mint az irodában. A többség, úgy tűnik, mintha több időt töltene érdemi munkavégzéssel otthon, és azt intenzívebben is teszik, mint korábban. Nem egyszer családon belül is konfliktust okoznak a túl korai vagy túl késői telefonok; a rövid, egyértelműen extra munkát igénylő határidők. Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász írása.

Ugyan emelkedett a minimálbér reálértéken, euróban számolva már kevésbé rózsás a helyzet. Jövőre azonban újabb lendületet vehet a bérfelzárkózás.

A munkaerőtartalék csökkenésére, az egyre feszesebb munkaerőpiacon erősödő bérverseny inflációt növelő kockázatára hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat értékelve.

Több tízezer hazai gazdálkodót érint a napokban kiírt új ÖKO és új Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázat – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az AKG pályázat keretösszege 360 milliárd forint, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét is; az ÖKO kerete 40 milliárd forint.

A kormány a 200 ezer forintos minimálbérrel ellentétben a garantált bérminimum kérdését nem bocsátotta nemzeti konzultációra

A pandémia utáni gazdasági helyreállításával párhuzamosan ismét megjelent hazánkban a munkaerőhiány, így egyre fontosabb olyan társadalmi csoportokat is bevonni a munkaerőpiacra, akik korábban nem férhettek oda, mint amilyen a megváltozott munkaképességűek. De miért éri meg ma egy vállalatnak fogyatékossággal vagy egészségkárosodással élő kollégákat alkalmazni, milyen csoportbeli, társadalmi és adózási hasznai lehetnek ennek? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ egy szakmai konferencia.

Idén az első hét hónapban harminc halálos kimenetelű munkahelyi baleset történt, időarányosan több, mint tavaly.

Ma még a Magyarországon állást hirdető cégek, vállalatok elenyésző része toboroz transzparens módon, azaz az elérhető fizetésekkel együtt, holott nagyon úgy fest, az a jövő. De mit nyer egy cég, és mit veszít, ha közli az elérhető béreket, és vajon a munkavállalónak könnyebb vagy nehezebb a helyzete egy olyan munkahelyen, ahol már ez a bevett gyakorlat?